Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

DÁVID Ferenc: Az idősebb Grassalkovich Antal jegyzéke egyházi építkezéseiről, 1771-ből

1771 előtti anyagát; bizonyítják, hogy az építészeti tervekkel Grassalkovich személyesen foglalkozott. 11 Gyöngyösre: MOL. P. 527. (Orczy cs. levéltára), Missiles 17. csomó; Bajára: MTA Kézirattár Tört. 4-r. 239; Hajósra: MOL. Kamarai Lt. E. 175. Fasc. 11. p. 68,162; Esterházy Károlyra: Egri Érseki Lt. Archívum vêtus N.602; Tótmegyerre: MOL.P. 398. (Károlyi cs. levéltára) Missiles Nr. 21 101, 32 890, Nagykárolyra: Nr. 20 977; Badál E.: Grassalkovich módosítása Hillebrandt tervén a tótmegyeri Károlyi-kastély építésekor. Művészettörténeti Értesítő 37 (1988) 233-250. 12 Bartal i.m. (ld. 4. j.) 27. 13 Ezeket viszont felsorolja Grassalkovich Antal végrendelete. MOL. P. 429. (Grassalkovich cs. levéltára) U.A. 1. 14 Závodszky ijn. (ld. 4. j.) 15 Mojzer M. : Kapossy János jegyzetei az egykori Grassalkovich levéltár elpusztult tervtáráról. Művészettörténeti Értesítő 37 (1988) 252-257. 16 MOL. P. 429. n. A. 1. Codicillus testamenti mei. Die 15* Januarii conditi. 17 p. Az irat végén található datálás szerint azt 1771. január 20-án fejezik be. Végh Ignác és Szlávy Pál kamarai tanácsosok, valamint Kvassay József és Gludovácz József hitelesítette 1771. február 11-én, Gödöllőn. A végrendelet maga Testamentum Comitis Antonii Grassalkovics feliratú 24 lapos irat, ugyancsak 1771. január 15-én kelt. Első hitelesítése február 11-én kelt a fentiek által, publikálták 1771. december 13-án, amikor Esterházy Károly egri püspök is aláírta. 17 Vác, Püspöki Lt. Protocollum denotans ..novarum ecclesiarum... consecratio..Dioecesis Vaciensis ab Anno 1743. 18 Uo. 19 Uo. 20 A végrendelet codicillusának magyar szövegében található az egyik, a latin nyelvű jegyzékben a másik jelző. 21 Ebben az összegben a plébánia építési költsége is bennfoglaltatik. A debrői uradalom urasági székhelye a falucsoporttól különálló Gyöngyös, a központi majorság Kompokon van (olyan emeletes majorsági épülettel, amelyben az uraság számára lakást tartottak fenn, s ezért olykor kastélynak nevezik), az uradalom számtartója pedig Feldebrőn lakik. Id. Grassalkovich Antal idején a Gödöllőn kívüli uradalmak legmagasabb rangú tisztségviselője a számtartó. 22 Pest megye műemlékei H. Budapest, 1958, 508. 23 Málnási Ö.: Gr. Csáky Imre bíboros élete és kora. Kalocsa 1933, 104. 24 MezeyA.-HarisA.: Kastélyt építtetett-e Grassalkovich I. Antal Hatvanban? (Kézirat, 1991.) 25 Mojzer i.m. (ld. l.j.), 80: ,Jn oppido Baja... Ecclesia Franciscanorum cum principali concursu mea erecta". 26 A ferences templom főoltárán Grassalkovich grófi címere szerepel, tehát 1743 tavasza után fejeződött be az építése. A címer közepén lévő MT betűjelet bizonyára valamely „restaurátor" rontotta el. 27 A két kép talán azonos tervlap alsó és felső részét ábrázolja. Walch szignaturája a fényképen nincs, de Révhelyi feljegyezte. Országos Műemléki Felügyelőség, Magyar Építészeti Múzeum, Révhelyi-hagyaték. 28 Mojzer ijn. (Id. 15. j.) a rajz a következő négy lap valamelyike: „11/46 Vászonra húzva, gyengéd halványzöldben szürke neutral, a fényképe (?) és halványabb két szélső 5-5 tengely kivéve a bal kápolnát és a középrizalit aláhajtó alaprajza rózsaszín, mintha kiegészítő átépítéshez készült rajz volna / sign, jobbra: Matheus Walch bürgl. Maurer Meister sk. 63 X 44cm. 12/46 Ugyanolyan vászonra húzott, hah/ányrózsa szalaggal foglalt terv halványzöldben szürke (A szárnyak itt is rózsaszín valamint a felső egész pavilon alaprajz) sign. Matheus Walch bürgl. Maurermeister. Hogy e két rajzot Kapossy Pozsonyra vonatkoztatta, az a megelőző tételből derül ki: 10/45 Vászonra húzott kopott terv halvány zöldben szürke és rózsaszín (A külső Gödöllő felírás Závodszky linkelése) Pozsony 1 lap fekete tus alaprajz a két szélső 5tengely rózsaszínnel mintha kiegészítő építkezés volna semmi jel. NyÜván a pozsonyi palota". 29 A pozsonyi palota folyó helyreállítását Pető Vilmos úr segítségével, s a terveket készítő építészkollégák Ing. Arch. Pogacová és Bartosievicová szívességéből nézhettem meg munka közben. Ezért köszönetemet fejezem ki. A rizalit elválása a földszinten a középrizalittól jobbra lévő 7. ablakának kávájában volt látható, ahol a vakolatot már leverték. A fal itt világosan két, egymás mellé állított rétegből áll. A kocsialáhajtó toldalék volta is a földszinten a középrizalittól jobbra eső szakaszon volt látható, ahol a vakolatot már leverték. Az eredeti végfalat a rizalittól balra eső szárnyon, az emeleten mértem meg, s hasonlítottam össze a főhomlokzat falának vastagságával. A kápolna környékén a helyszíni szemle időpontjáig nem verték le a vakolatot, annak elválása a környező falaktól eddig nem volt látható. A kápolna belsejében festőrestaurátorok végeztek kutató feltárást, s az fontos részleteket hozott napvüágra. A kápolna belsejét három vakolatréteg borítja. A legalsót fehér meszelés fedi, amely elszíneződött, a belső kifestésé tehát nem követte közvetlenül az építési munkák befejezését. A második réteget figurális festés fedi, a hajó falain a négy evangélista képével, a mennyezeten üluzionista kupolával. Ezt a festést elfedi a szentélyben a műmárványból készült főoltár, amelyet Grassalkovich-Esterházy címer díszít. A barokk festés fölött önálló vakolatrétegen van a ma látható festés, amely a korábbi evangélista figurákat másolja le, ismétli meg, de a figurák az eredetinél mintegy másfél méterrel feljebb vannak, s az oszlopos architektúra tengelyeit is eltolták. A vakolat anyaga, s a festés jellege a 19. század második felére vall. A szentély jobboldalán, mint ez a Walch féle rajzon is látható, eredetileg igen széles fülke volt, amelyet nem festettek. Ennek elfalazása a 19. századi ,restaurálással" egyidős. A hajó jobboldali falán lévő barokk, kétszárnyú ajtót vaslemezzel borították, nyilván ez volt a kápolna eredeti külső ajtaja. 30 A palota időpontjáról nincs pontos értesülésünk. Formai érvek, Mathias Walch (itt Féltorony mintáját követő) szereplése és az a tény, hogy Korabinszky: Beschreibung der königl. Haupt-Frey und Krönungsstadt Preßburg (1781) c. műve a különálló kápolnát már nem említi, valószínűvé teszi, hogy az átépítés ezt megelőzően történt. így már az is számbavehető, hogy Mária Terézia 1775-ben kereste fel a palotát, s ez a bővítésre elég ok lehetett. Ld. Korabinszky, J.M.: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon. Preßburg 1786,