Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

DÉTSHY Mihály: Adalékok Filiberto Luchese építész munkásságához

ADALÉKOK FILIBERTO LUCHESE ÉPÍTÉSZ MUNKÁSSÁGÁHOZ DÉTSHY MIHÁLY Az utóbbi évtizedek hazai építészettörténeti kutatásai fokozott figyelmet szentelve addig kevésbé ismert 17. századi korabarokk építészetünknek és mestereinek, a korszak egyik kiemelkedő, hazánkban, egyben Ausztriában és Morvaországban egyaránt tevékeny, itáliai származású építészeként tették ismertté Filiberto Luchesét.

1 A mester az 1640-es években Nyugat-Magyarországon Batthyány I. Ádám és Pálffy Pál várainak korszerűsítésén, bővítésén tevékenykedett, és irányította reprezentatív belső kialakításukat az általa ajánlott itáliai stukkátorok, szobrászok és festők közreműködésével. Az uralkodó, III. Ferdinánd megbízásából ugyanakkor Bécsújhely védőműveit és a Semmering nyugati lábánál fekvő Schottwien várkastélyát tervezte, és irányította kivitelezésüket. Számos további változatos munka, közöttük a pozsonyi vár építkezései után az 1660-as években a bécsi Burg Lipót-szárnyának építésével koronázhatta meg életművét. Mindezek mellett ismételten felméréseket készített magyarországi végvárakról részben az illetékesek tájékoztatására, részben további erődítésük tervezésének alapjául, de részben talán művészi feldolgozás céljára is.

2 Ez utóbbi munkásságával kapcsolatos, de más szempontokból is figyelemre méltó adalékokkal szolgál egy sor különféle levéltári állagokban rejlő, de egymással összefüggő, eddig közreadatlan levél. 1648. március 13-án I. Rákóczi György a linzi békeszerződés végrehajtásáról folytatott tárgyalásai után Sárospatakról Gyulafehérvárra visszatérve levéllel fordult a királyi tárgyalóbizottság egyik tagjához, Tőrös Jánoshoz, a pozsonyi Magyar Kamara tanácsosához, aki már a tárgyalások kezdete, 1645 óta elnyerte a fejedelem bizalmát. Levelében egyebek mellett az alábbiakat írta: „Felette kedvesen vennénk keg(ie)lmedtől, ha Pálffi Pál vrammal végben vihetne, ő felségétől nyerné meg' ő keg(ie)lme, az mellyk job fundáloja volna eő felségének, küldettnék alá, had Tbkayt látná meg', s- fundálná el, örömest hozzá kezdetnénk éppitéséhez; Talám még' töb Várainkkatis itbennis meg' láttatnánk véle; hejjaban sem hadnánk az Jámbornak fáratsagát; kiről keg(ie)lmedtől mennél hamaréb való választis várunk."

3 Tokaj városát és várát Rákóczi 1644/45. évi hadjárata során foglalta el, és a linzi békeszerződés alapján a korábbi zálogbirtokosok kártalanítása ellenében kapta meg. A súlyosan romos vár helyreállítását már 1645-ben elhatározta, és a zálogösszeghez írható építési költségeinek felbecsüléséhez már akkor szakértő kőműves mesterek kiküldését kérte a királytól.

4 Tőrös április 8-án Pozsonyból írt latin nyelvű levelében tolmácsolta az uralkodónak a fejedelem kérését, mellékelve írását: „Az erdélyi fejedelem... leveléből megérti Felségtek, mit kíván egy tapasztalt fundáló Felső-Magyarországra, egyben Erdélybe való kiküldése dolgában. Vékony ítéletemmel úgy vélném, hogy e részben kedvére kellene tenni a fejedelemnek, és Philibert us fundálót, aki Pálffy Pál gróf urammal, az országbíróval már ezelőtt is megfordult azokon a részeken, oda kellene küldeni (valamilyen napidíjat rendelve neki útiköltségeire, mielőtt elindulna azokra a helyekre). Mert ahhoz, hogy Tbkaj várát, vagyis erősségét annak idején, mire építőse teljes befejezéséig jutna, minél jobban és kedvezőbben felbecsülhessék, nem lesz haszontalan Felségtek számára sem körbenézetni (mielőtt a fejedelem megkezdetné az építkezést), valójában milyen állapotban és romladozásban lenne."

5 A Magyar Kancellária Tőrös levelét Rákóczi csatolt kérésével együtt a következő javaslattal továbbította április 30-án a királyhoz: „Mivel ez a török ellenében nagyfontosságú erődítmény egyébként is ugyancsak romos állapotban van, a köz javát mozdítaná elő a fejedelem azokon a részeken, ha újjáépíttetné és erődíttetné. Ebben kedvében lehetne járni a fejedelemnek, és oda lehetne küldeni Philibertust, hogy ez alkalommal legalább rajzolatot készítsen erről a várról, egyben tüzetes és megbízható jelentést adjon állapotáról."

6 Vajon miért éppen Filiberto Luchesét javasolta Tőrös a királynak, amikor több nagy gyakorlatú építész tevékenykedett Bécsben? Aighanem Pálffy Pál ajánlotta, akinek közbenjárását a királynál Rákóczi kérte levelében, és aki, mint a következőkből is megtudjuk, már rég kapcsolatban állt az építésszel. Ferdinánd Tőrös április 8-i levelének vétele után hamarosan utasíttatta Luchesét, hogy induljon útnak. Erről május 12-én Tőrös értesítette Rákóczit, aki június 6-án Gyulafehérvárról nyugtázta ezt: „Eo Felsége kegielmesseget az Fundalonak küldése feleol engedelmessen ertyük, ki ha nem kessnek, akarnánk, mert az jo epeteo ideo múlton múlik".

7 Luchese azonban a parancs vétele után olasz nyelvű folyamodvánnyal fordult a királyhoz, és kérte, vonja vissza