Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

EISLER János: Forráskritika, stíluskritika. Adatok és megfigyelések az 1490 és 1520 közötti évtizedekből a besztercebányai művészettörténet vázlatához

nyera szerint ez utóbbi dátummal is jól közelíthetünk a dol­gozatban javasolt 1504 körüli építési időhöz. 58 Ena G. i.m. (ld. 4.j.) 59 Radocsay D.: Táblaképek, i.m. (Id. 3.j.) 158-282. Cidlinská, L. im. (Id. 4.j.) 60 Der Hochaltar der Schwabacher Stadtkirche mit Beiträgen von Ch. Bauer, E. Oellermenn, H. Staf ski, G. Stolz, EM. Vet­ter. Hrsg. Bauer, G. 1983, Abb. 118,125,134. 61 i.m. i. h. 62 Ipolyi A.: Schematismus. 1876,216. 63 Das Oberhausmuseum Passau. Führer durch die Sammlungen 2. Passau 1984, 88, 115, Abb.: címlap, 89. lap. 64 összefoglalóan: Schindler, H: Der Schnitzaltar. Regensburg 1978, 198. 65 Skubiszewski, P.: Rzezba Nagrobna Wita Stwosza. Warszawa 1957, 62. ábra: Noé története, 64. ábra: Híradás Joachim­nak. 66 Radocsay D.: Faszobrok, i.m. (ld. 3. j.) 71-72. Homolka, 1: im. (Id. 3.j.) 404,155. ábra. Spoloéniková, M.: La Throne de Grâce à Bardejov. Ars (1975-1976: 1-4) 338-353. 67 EislerJ. im. (Id. 4. j.) 401; 52. 53. ábra. 68 Veit Stoss in Nürnberg. Ausstellungskatalog. Werke des Meisters und seiner Schule in Nürnberg und Umgebung. München 1983 nr. 20, 218-259. Kahsnitz, R: Volckamer­sche Gedöchtnißstiftung vollendet 1499. Abb. 144,155. 69 Lossnitzer: Veit Stoss, Leipzig 1912,129. LUI. nr. 105; LJX. nr. 127. Oettinger, K: Die Büdhauer Maximilians am Inns­brucker Kaisergrabmal. Nürnberg 1966, 33. Miksa már az 1 507-es év februárjában megrendel valamit Stossnál, mikor fogadja a mestert Ulm ban (1506-ban kegyelemlevelet állít ki a számára). Oettinger, ahogy Lossnitzer is, e megrendelést az innsbrucki elkövetkező munkákra vonatkoztatja. Ekkor fa­modell készül, az 1513-as említés a viaszmodellre utal. A Zimburgis-alak jó reprodukció e könyvben. 70 Lásd: Kçpinski, Z.: Veit Stoss. Warszawa-Dresden 1981,19; 25. ábra. 71 Müller, Th: Gotische Skulptur in Tirol. Bozen-Wien 1976, 217. ábra. 72 Homolka l-Horváth, P.-Kotrba, F.-Pasteka, J.-Tilkovsky, V: Majster Pavol z Levo>e. Bratislava 1964, 24. ábra. 73 Homolka, J. im. (Id. 3.j.) 83. Margareta Lachner megrende­lésére készülhetett 1502 körül. Tietze nyomán a bécsi Ste­phanskirche szentély ülőkéjének azonos témájú reliefjét tartja - Gerhaert nyomdokain haladva - előzménynek. A magam részéről a fekvő apostol előzményét Stoss krakkói kőreliefjén keresném, lásd Kçpinski, Z. i.m. (ld. 70.j.) 78, 79. ábra. (ma a Krakkói Nemzeti Múzeumban.) 74 Radocsay D.: Táblaképek, i.m. (Id. 3.j.) 162. ábra. 75 Talán számításba jöhet még Dürer egyik metszete is: Bartsch 6. 76 Radocsay D.: Faszobrok, ijn. (ld. 3.j.) 123, 264. ábra. Gen­thon I: Esztergom műemlékei. I. Budapest 1948, 149, 167. ábra: Magyar szobrász 1490 körül. 77 Hoffmann E.: A régi magyarországi festészet nürnbergi kapcsolatai. A gr. Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. III. Budapest 1933, 59-61. 78 Hoffmann E.: Die Verwendung von Stichen im Kunstbetrieb Ungarns. Műgyűjtő 1931, 66. 79 Albrecht Dürer 1471 bis 1528. 1— II. Das gesamte graphische Werk, nr. 1518, 1534, 1536. Jurkovich E.: A besztercebá­nyai plébániatemplom egykori kincstárából. Második közle­mény. Archaeologiai Értesítő Új Folyam 20 (1900) 209. 80 Idézem Jurkovich E. im. (Id. 1. j.) alapján. Említi Ipolyi A. is: i.m. (ld. Lj.) 383:1530-ban egy bizonyos Schüling Krakkóba viszi a Borbála-kápolna „kleinoda Meiltum"-jait - bizonyára arany és ezüst liturgikus tárgyakat. 81 Thurzó Szaniszló hagyatékáról: Wenzel G.: Thurzó Zsig­mond, János, Szaniszló és Ferencz négy egykori püspök a bethlenfalvi Thurzó családból. Budapest 1878, 37, 38. 82 Cidlinská, E: Tabulové mal'byv Sásovej.Ars ( 1984:1 ) 97-103. 83 Idézem: Jurkovich E. im. (Id. 1 .j.) 148. 84 Canonica Visitatio Batthyányiana 1755. Jurkovichnál: im. Od. l.j.) 110, 111, 148. 85 Canonica Visitatio Batthyányiana 1755. Jurkovichnál: im. Od. l.j.) 110, 111, 148. 86 Lásd: Matulay im. (Id. 6.j.) 105, nr. 331 az MBB-277/57.b alapján. 87 Königsberger végrendelete, ijn. 0d. 44. j.) az új, 239 fólión. 88 Königsberger végrendelete, ijn. Od. 44.j.) az új, 340 fólión. 89 SchraufK: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen (Ma­gyarországi tanulók külföldön II.). Budapest 1892. Az 1517­es említést a tisztségviselők között lásd: a besztercebányai levéltár M.28 1517-es évnél, fol. 260. 90 Neudörfer, J: Nachrichten von Künstlern und Werkleuten daselbst (in Nürnberg) aus dem Jahre 1547. Hrsg. von G. K. W. Lochner. Wien 1875, 84-115. 91 Matulay, C. im. Od. 6.j.) 96, nr. 300. 92 Matulay, C. im. Od. 6.j.) 97, nr. 305,1494. okt. 25.-i okirat. 93 Matulay, C. im. (Ld. 6.j.) 98, nr. 307, az 1495-ös szerző­désszöveg a 314 szám alatt. 94 Matulay, C. im. Od. 6.j.) 111, nr. 344, 346, 347, 352 okirat. 95 A Thurzó házról: Chudomelká, K.: Pamiatkova uprava Thur­zovho domu v Banskej Bystrici. Pamiatky a muzeá 8 (1959) 84-89. 96 Kresák P.: U ahy o renesancii na Slovensku najmä o architek ­ture. Ars (1988:1) 21-50. Lajta E.: A besztercebányai (Banská Bystrica) Thurzó ház falképei. Művészettörténeti Értesítő 15 (1966:1) 1-10. A morisko táncot járó alaknak a medve túlsó oldaláról zenét játszó, dudáló figura mozdulata szerintem a krakkói predella-alakok lábtartását és beállítását követi. A besztercebányai freskót lásd: Művészettörténeti Értesítő ijn. loc. cit. 1. ábra. A freskóról újabban: Stredoveká nástenná maiba na Slovensku. Bratislava 1978, 71-72. 97 Kuzmik J.: Slovnik autorov slovenskych a so slovenskymi vztahmi za Humanizmu I. Martin 1976,175-177. 98 Berlasz J.: Dernschwam János könyvtára. Magyar Könyv­szemle 1963,301-331. Idem: Magyar Könyvszemle 1964, 1 -32, különösen a második közleményben a könyvállomány katalógusszerű ismertetése. 99 Matulay, C. im. (Id. 6.j.) 130, nr. 408, MBB 168/39; kelt 1515. október 15-én.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents