Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

EISLER János: Forráskritika, stíluskritika. Adatok és megfigyelések az 1490 és 1520 közötti évtizedekből a besztercebányai művészettörténet vázlatához

csak „besztercebányai mester"-rôl beszél a Borbála-oltár kapcsán, ijn. (ld. 3.j.) 120-125. 9 A levéltárról a fentieken kívül lásd: Jurkovich E.: Besztercebánya város levéltára. Levéltári Közlemények 4 (1927) 219-230. 10 Besztercebánya, Okresny Archív Banská Bystrica (OABB), Registrum. Fasc. 370, fol. 31. 11 OABB, Registrum. Fasc. 370, fol. 43, fol. 107. 12 OABB, Registrum. Fasc. 370, fol. 46, fol. 54. 13 Stadtregister fasc. 915 n. 26 alatt fol. 46, fol. 54. 14 Registrum Perceptorum et expositorum sub judicatu circumspecü Georgi Stürzer Anno 1490 fol. 49. 15 Registrum Perceptorum... fol. 50; Libellus Collectorum et Distributorum in Judicatu Spectabiiis Dom. Georgy Stürer 1493 fol. 81, fol. 82, fol. 83. 16 Libellus Coll. Fasc. 369/1 fol. 22, fol. 23, Fasc. 370 fol. 38, fol. 57, fol. 69. 17 Libellus Coll. fol. 139. 18 Anno 1500 Fasc. 374/n. 1. fol. 7 verso. 19 Libellus Coll. fol. 117. 20 Libellus Coll. fol. 157. 21 Libellus Coll. fol. 105, fol. 113. 22 Registrum nr. 7 fol. 39 verso, fol. 40. 23 Protocollum Judic. 1507-1543 fol. 69, fol. 73. Máshol M. 28 jelzés 276,277. 24 M.28 264 új lapszámozással, a régi számozás szerint 148. 25 Libellus Collectorum et Distributorum in Judicatu Stürer 1506: 1493: fol. 13, fol. 67, 1505: fol. 84, 1506: fasc. 290 fol. 68. 26 fasc. 374 nr. 1 fol. 22 verso. 27 fasc. 290 nr. 108 fol. 25, fol. 26. Exposita an dy kirchen. 28 fasc. 370 fol. 80, fol. 81. 29 fasc. 369 nr. 1 fol. 16, fol. 53, fasc. 170 fol. 55, fasc. 370 fol. 77, fasc. 290 fol. 56, fasc. 290 b.4. fol. 3. 30 fasc. 374 nr. 1. fol. 2 verso, fasc. 290 fol. 34 vonatkozik 1

506-ra, ahol érdekes bejegyzés is olvasható: „Meister Hans Tischler das er dy puxum hath eingefasst fl. 1 75 fillér". A szó latin használatából csak puszpángfából készült tárgyra gondolhatunk - de a fizetség nagyságából csakis valamilyen kisebb méretűre. Az is elgondolkoztató, hogy a korban szokásos színezést itt valami más helyettesíti, a tischler ugyanis mestersége szerint nem foglalkozott ezidóben színes befogással, befestessel. 31 fasc. 374 nr. L fol. 10. 32 Protoc Judic. cum Regesto csomagban, Anno 1507-1543 fol. 1 Anno 1514; fol. 263 M28 vonatkozik az 1518-as házvételre, fasc. 370 fol. 77: 1505-ös év, fasc. 290 nr. 108 fol. 36; 1506-os év. 33 Stadtregister oder Rainung der 1482-1490, 1493 Jahres, fol. 45, 49 az 1490-es évből, továbbá fol. Ill, 112, 124, 127, 129,130. 34 fasc. 374 nr.l fol. 2 verso, fol. 30, 56, 66, 67. 35 Stadtraittung fasc. 170 fol. 16-20. 36 uo. fol. 70-75. 37 fasc. 370 fol. 51. 38 fasc. 370 fol. 53. 39 fasc. 374 nr.3 fol. 10. 40 fasc. 374 nr.4 fol. 2 verso. 41 fasc. 290/ 108 8-6 fol. 4. 42 LV-28 fol. 256. 43 Stadtraittung 1520, fol. 36. 44 Testamentum D. Michaelis Kunigsperger Anno Domini 1505 (az 1503-as átírása, az özvegy Benigna és fia, György jelenlétében). Régi számozás fent fol. 123, lent 239; utóbbinál 242-ig tart a szöveg. 45 Testamentum Insert Anno Dni 1505, fol. 123/239. 46 V.o.: Jurkovich E. ijn. (ld. 9. j.) 2 loc. cit. Alamizsnás Szent János ábrázolások előfordulásáról, gyakoriságáról, tiszteletéről a tárgyalt évtizedekben: Végh /..* Alamizsnás Szent János a budai várban. Építés-, Építészettudomány 10 (1980: 1-4) 456-467, különösen 465. 47 Testamentum fol. 125/241 48 Testamentum fol. 123/239 49 Testamentum fol. 123/239 50 Aradi N.-Fcucmé Tóth R.-Galavics G.-Marosi E.-Németh E: A művészet története Magyarországon. Budapest 1983, 133, 134. 51 Fehr, G.: Benedikt Ried ein deutscher Baumeister. München 1961. A Menzel által (1937) javasolt 1516 körüli boltozási dátumot fogadja elKahoun, K.: Neskorogotická Architektúra na Slovensku a Stavitelia Vychodného Okruhu. Bratislava 1973, 27, 28, majd 61: a 61. lábjegyzet. 52 Feuchtmüller, R.: Kunst in Österreich vom frühen Mittelalter bis zum Gegenwart. I.Wien 1972,160, Abb. 163. 53 Tietze, H.: Stephansdom in Wien, österreiche Kunsttopographie. XXDJ.Wien 1931,197,299, Abb. 150, 151. Feuchtmüller, R. i.m. (Id. 52. j.) 169, 170. Oettinger, K.: Anton Pilgram und die Büdhauer in St. Stephan. Wien 1951. Idem: Zur Datierung der Kanzel Anton Pilgrams in St. Stephan. In: Mitteilungen der Gesellschaft für vergleichende Kunstforschung 4 (1952). 54 Fehr, G. ijn. (ld. 51. j.) 118. 55 Radocsay D.: Faszobrok, i.m. (ld. 3. j.) 122. Homolka, J. i.m. (Id. 3.j.) 88: Melket és a Wiener Neustadt-i Luchsberger műhelyt említi analógiának. 56 Súpis Pamiatok (ld. 1. j.). 57 Homolka, J. i.m. (ld. 3. j.) 82, 83, 397: az Olajfák hegye kőrelief mesteréhez közelíti, datálása 1500 körül. Kahoun, K ijn. (ld. 51.j.) 27: nem említ datálást. A konzolok közül a Szent Jeromost ábrázoló stílusában nagyon közel áll a lőcsei Szent Jakab templom Szent Miklós oltárának Alamizsnás Jánosához, ld. Schürer-Wiese: Deutsche Kunst in der Zips. Brünn-Wien-Leipzig 1938,

195,Abb.248.249.Ekôreliefek rokonok a kabsdorfi oltár mesterének oltárszobraival. Da tálas: 15. század vége ( !). Radocsay D.: Faszobrok, Lm. (ld. 3.j.) 1507-re teszi a lőcsei Miklós-oltár készítését - vélemé-