Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

EISLER János: Forráskritika, stíluskritika. Adatok és megfigyelések az 1490 és 1520 közötti évtizedekből a besztercebányai művészettörténet vázlatához

nyúak voltak, hogy az ismert vagy kevésbé ismert tényekre itt csak utalni tudunk. De nem zárhatjuk le e kis vázlatot anélkül, hogy fel ne villantsunk egy-két, a hely gazdasági, kereskedelmi, művelődési életére vonatkozó ismeretet. Annak ellenére, hogy a főtéren csak németek vásárolhattak maguknak házat az 1501-es felújított városi privilégium értelmében,

86 a főtérhez csatlakozó főtemplomtól nem messze emelkedett a szlovák („tót") templom, melynek falfestményeihez és felszereléséhez Königsberger is hozzájárult.

87 Königsberger kapcsolatai Bécsig és Boroszlóig terjedtek. A család egyik tagja, János nevű fia lelkész volt a város Szent Erzsébet kórház-templomában, ahová szintén jutott a végrendelet alapítványaiból.

88 1489-ben a bécsi egyetemen találjuk Niclast, aki 1517-ben Magister Niclasként már a Miasszonyunk templom plébánosa.

8 Nyilván oh/an kapcsolatai lehettek Béccsel, melyeket temploma újraépítésénél kamatoztathatott. Tálán az ő plébánossága idején szentelik fel a főoltárt. 1503-ban és 1505-ben a városi tanács tagjai között találjuk Georg Neudörfert, ő talán rokona lehetett a NürnQQ bergben krónikát író Johann Neudörfernek. Thurzó János és György már 1494—96-tól birtokol rézbányákat a város környékén. Cserékből, fejlesztésekből alakul ki a Fuggerek bevonásával az Ungarischer Handel, mely Augsburg és Buda központokat kapcsolja Besztercebányához. A város gazdag polgárainak, patrícius mecénásainak "Mühlstein család, Benedikt Glocknitzer, Michael Königsberger - és számos más polgárnak bányabirtokai voltak Besztercebánya határában. Mátyás király egyik kedves embere. Ernust János sem hiányzik a bányatulajdonosok közül - egyébként háza van a főtéren -, ő Corvin Jánosnak adja el bányarészeit. Szathmáry Györgynek, aki előbb székesfehérvári prépost, majd pécsi püspök volt, szintén voltak bányatulajdonai. Ó 1495-ben adott el belőlük Thurzó Jánosnak, aki ekkorra már krakkói konzul.

93 Kérdés, hogy vajon nem kapcsolódik-e az ő személyén keresztül Besztercebányához a dél-magyarországi reneszánsz valamely alkotása? Ernust János testvére, Ernust Zsigmond pécsi püspök fürdőt építtet az 1515-ös tűzvészben elpusztult korábbi pótlására.

4 Thurzó János a főtéren építtetett házát is csak 1515-ben adja el.

95 A házhoz - melyet feltehetően az előző évtizedben alakítanak át két gótikus homlokzatú ikerházból egyetlen nagyobb méretű, reneszánsz homlokzati díszú épületté - reneszánsz témájú és stílusú falképek tartoznak.

96 Az egyik szoba falképén a medvét táncoltató zenész lábtartásához a krakkói főoltár predella-alakjai adtak példát. Dernschwam János, aki 1517-ben társul faktorként a Thurzó-családhoz, 1525-ben már mint a Fugger-ház képviselője lakik az átalakított épületben.

97 Státuszához: a kereskedő-utazóközvetítő üzletember társadalmi helyéhez képest egyedülállóan gazdag. Élete végén ( + 1568) kétezer darabos könyvtárral bír.

98 Nem meglepő tehát, hogy e nyílt város szakembergárdájához oly nagyszámú mester tartozott, hogy Boroszlóból érkező megrendeléseknek is eleget tudtak tenni; s hogy Bakócz Tamás 1513-ban a besztercebányai városi tanácstól magához kéreti Esztergomba, a prímási székhelyre az egyik helyi illetőségű „Kunstmaister"-t." Besztercebánya tehát a 15-16. század fordulóján művészetében Krakkóhoz, Nürnberghez, Bécshez, Passauhoz kötődik. Bizonyára megvoltak ugyanezek a szálak Pozsonyhoz és Budához is, de ez utóbbiakat az emlékek pusztulása miatt fenti vizsgálódásainkban nem tudtuk követni. JEGYZETEK 1 Ipolyi A.: Besztercebánya városa műveltségtörténeti vázlata. In: Magyar történelmi és egyháztörténeti tanulmányok. Budapest 1887, 257-415., különösen 387, 388. A vonatkozó források alapján ismét megkísérelte lokalizálni a 15. századi kápolnákat Jurkovich E.: Besztercebánya város monográfiája. Budapest 1922. Kézirat az Országos Széchényi Könyvtárban, Fol. Hung. 1930. III. Topográfia fejezet: A Boldogasszonyról elnevezett vártemplom, mellékkápolnái, sírboltjai. A 15. század végi, 16. századi helyzetet mutatja be - a kápolnákra nézve hiányosan és bizonytalanul: Súpis Pamiatok na Slovensku I. Bratislava 1967, 33. 2 Jurkovich im. (Id. 1. j.) 111, 113, 114, 119. 3 Radocsay D.: A középkori Magyarország táblaképei. Budapest 1955. Idem: A középkori Magyarország faszobrai. Budapest 1967. Homolka, J.: Goticka plastika na Slovensku. Bratislava 1972. Végh J: A szepességi szárnyasoltárok művészete 1470-1530. Kandidátusi értekezés, 1988. 4 Entz, G. : Neuere Beiträge zur spätgotischen Holzplastik im mittelalterlichen Ungarn. Acta Históriáé Artium 18 (1972) 251-256. Eisler J: A besztercebányai Borbála oltár datálásikérdései.Építés-Építészettudomány5(l 974)395-403. Cidlinská, L.: Oltár sv. Barbory v Banskej By strici z dielna Pavla z Levoée. Ars (1987:2) 41-53. 5 Újabb összefoglalás: Oslanski, E: Príspevok k problematike Remesiel v Banskej Bystrici do konca 16. storoöia. In: Stredné Slovensko 2. Vlastivedny zbornik Stredosl ovenského Muzeá v Banskej Bystrici 1982, 152-167. 6 Matulay, C: Mesto Banská Bystrica. Katalóg administratívnyih a sudnych písomností 1-2. Bratislava 1980. Az 1255 és 1536 között kiadott okleveleket gyűjtötte egybe. A besztercebányai levéltárról tájékoztató: Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. Budapest 1970,436437; továbbá Archívy v Slovenskej Socialistickej Republike. Archivná Správa Ministerstva Vnutra SSR 1976,178-182. 7 Mihalik S.: Besztercebányai ötvösök a XV-XIX. században. Múzeumi és Könyvtári Értesító 1917, 73-88. 8 Radocsay D.: Táblaképek Lm. (ld. 3. j.) 142: Ipolyi alapján Hanus festőről tud, aki 1503-ban a templom keresztjének gombját 3 forintért aranyozza, majd „később, 1532-ben egy Miklós nevű festő fordul elő a városban". A Faszobrok kötetben már