Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
SZMODISNÉ ESZLÁRY Éva: Világi ábrázolások a magyarországi későgótikus falfestészetben
Amennyiben valóban Paris ítéletét ábrázolja a falfestmény, úgy az beilleszkedik a megrendelő programjába. A fürdőző nőalakok, az előkelő ifjú és a szarvas szerepeltetése miatt a falfestmény esetleg az Ifjúság kútja és Szerelem kertje együttes ábrázolásának is tekinthető. Az ilyen témájú kompozíciókban azonban általában több alak látható. Amennyiben mégis ez utóbbi tárgyak szerepelnének itt, úgy beilleszkednek a falkép-ciklus kutakra és vizekre vonatkozó szimbolikájába. (Krisztus és a szamáriai asszony, Mózes vizet fakaszt.) A korszak kedvelt világi ábrázolásai a Paris ítélete, az Ifjúság kútja és a Szerelem kertje témák. Metszeteken, festményeken, domborműveken egyaránt szerepelnek. Úgy véljük, hogy ha nem is oldhattuk meg véglegesen a figyelemreméltó falfestmény értelmét, újabb ikonográfiái javaslatainkkal közelebb hozhattuk azt a korszakban kedvelt világi ábrázolásokhoz. Ugyanis a besztercebányai biblikus jelenetek és vallásos témák is a korban kedvelt szkémák után készültek, tehát ez feltételezhető erről a világi jelenetről is. A falfestményen látható táj bizonyos mértékig emlékeztet a Mátyás Graduále flamand miniatúra sorozatának néhány tájábrázolására. 44 A két szélen emelkedő dombok között a völgyben játszódik itt a jelenet. A hátteret magaslatok zárják le. A besztercebányai falfestmény-ciklus miniatúrából eredő ihletettségére már egy korábbi tanulmányunkban is rámutattunk. 45 Az Ifjúság kútja és Szerelem kertje témákat még egy alkalommal szeretnénk megemlíteni. Ugyanis ilyen kompozíció része lehetett valószínűleg - véleményünk szerint - a Táncsics utca 24. számú házból előkerült „Táncolók"-at ábrázoló falfestmény töredék (6. kép). E falfestményt már korábbi munkáinkban elemeztük, 46 erre az összefüggésre azonban itt mutatunk rá. 47 A feltehetően nagyobb és többalakos kompozíció részeként fennmaradt alkotás, mely a budai falfestészet fontos emléke, az 1460-as évekből való lehet, és az észak-francia és flamand festészet hatását is mutatja a szakirodalomban korábban már elemzett stíluskapcsolatokon kívül. 4 * A magyarországi későgótikus világi falfestészet fennmaradt emlékei bizonyítják, hogy az egykori teljességben az európai művészetben kedvelt témák szerepelhettek és az európai profán - illetve sok esetben az egyháziból átvett és más összefüggésbe helyezett - szimbólumrendszer volt használatban. A művészeti hatások sokirányúak voltak a későgótikán belül, s a későgótikus alkotásokkal egyidőben készültek a főként olasz indíttatású reneszánsz világi falfestmények, melyek külön tárgyalást érdemelnek. Annak ellenére, hogy viszonylag kevés világi emiék maradt fenn, az egykori gazdagság és változatosság érzékelhető maradt. JEGYZETEK 1 A falfestmény másolatokról: Radocsay D.: A középkori Magyarország falképei. Budapest 1954, 230.; Balogh J.: A művészet Mátyás király udvarában. Budapest 1966, I. 199.; Szmodisné Eszláry É. in: Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Schallaburg 1982, 521. 2 Radocsay D. i. m. 51.; Székely Gy.: Magyarország története a korai és virágzó feudalizmus korában. Budapest 1957, 296. 3 Szmodisné Eszláry É. in: Magyarországi művészet 13001470 körül. Szerk. Marosi E. Budapest 1987, I. 702. 4 A falfestmények témájával kapcsolatos különböző véleményekről ld. Balogh J.: Az erdélyi renaissance I. Kolozsvár 1943. 295-296.; Radocsay D. i. m. 229-230.; Balogh 1: A művészet Mátyás király udvarában. Budapest 1966, I. 202. 5 Balogh J: Mátyás király és a művészet. Budapest 1985, 272. 6 E. Kovács P.: A Hunyadi család, in: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Budapest 1990, 43. 7 Balogh J. i. m. 152. 8 Kirschbaum, E.: Lexikon der Christlichen Ikonographie. IV. Rom-Freiburg-Basel-Wien 1972, 134-135. 9 A falfestmények részletei az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) Tervtárában lévő vízfestmény- és rajzmásolatokon tanulmányozhatók. 10 Van Marie, R: Iconographie de l'art profane au Moyen Age et à la Renaissance. I. Hága 1931, 466. és 474., 464. és 472. kép. 11 Kirschbaum i. m. III. 1971, 554. 1. 12 Der Mensch um 1500. Werke aus Kirchen und Kunstkammern. Staatliche Museen. Berlin. Preußischer Kulturbesitz. 1977, 162. (Képekkel.) 13 Az országalmát tartó ifjú figurája megismétlése az erkélyről kitekintő alaknak. Az OMF-en őrzött rajzokon tanulmányozhatók ezek a részletek. 14 Kirschbaum i. m. 1968, 251-253., 515-524. 15 A madár formáját tekintve jelenthet utalást a Hunyadiak címerállatára. 16 Balogh J. i. m. 272. Érdemes megemlítenünk, hogy a szobrászatban is előfordul hasonló illuzionista ábrázolás. Ablakon kitekintő alak szerepel 1503-ban német síremléken: Miller, A.: Allgäuer Bildschnitzer der Spätgotik. 1969 Kempten/Allgäu. 53., a 135. lapon illusztráció. 17 Balogh J. i. m. i. h. 18 Balogh /.: Az erdélyi renaissance I. Kolozsvár 1943, 295296.; Balogh /.; Mátyás király és a művészet. Budapest 1985, 272. 19 Meg kell említenünk, hogy Mátyás uralkodásának utolsó évtizedére helyezi a festményeket a következő munka: Vátásianu, V: Istoria artei feudale tn Tárile Romíné. I. Bucuresti 1959, 763-764.; Érdemes itt felvetnünk annak a lehetőségét is, hogy a falfestmények talán 1484-85 táján készülhettek. Mátyás 1484-ben kezdett fiának házassági terveivel foglalkozni. 1485-ben megegyezik Lodovico Sforzával a Bianca Maria Sforzával kapcsolatos eljegyzésről. Ebben az időben alakul ki a Corvin János utódlását támogatók és ellenzők tábora. (Ld. Berzeviczy A.: Beatrix királyné. Budapest 1908, 332. és 335.) A falfestményen a gonoszra való utalás talán már ennek következményeként merül fel. 20 Zolnay E: A lebontott zólyomi paplak gótikus falkép-sorozatai. Művészettörténeti Értesítő 24 (1975) 112-116. Képpel.; Dvofáková, V.-Krása, J-Stejskal K: Stfedoveká
