Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

SZMODISNÉ ESZLÁRY Éva: Világi ábrázolások a magyarországi későgótikus falfestészetben

nástenná maiba na Slovensku. Praha-Bratislava 1978, 170172.; Szmodisné Eszláry É. i. m. 703. 21 Kirschbaum i. m. II. 1970, 223. 22 Fraknói V: Erdődi Bakócz Tamás élete. (Magyar Történelmi Életrajzok V.) Budapest 1889, 189., 57. kép.; 23 Durdiaková, E.: Slovenská neskorogotická ornamentálna nástenná mal'ba v profánnej architektúre. Ars 1972-74 1-6. (képpel) 24 Heilfurth, G.: Das Heilige und die Welt der Arbeit (am Beispiel der Verehrung des Propheten Daniel im Montanwesen Mitteleuropas). Marburg 1965. 25 Dvofáková-Krása-Stejskal i. m. 72. 26 1982-ben a schallaburgi kiállítás katalógusában (idézve 1. jegyzetben) szerepel először Beatrix királyné címereként. Szmodisné Eszláry É. címszava. 522-523. 27 Berzeviczy A. i. m. 565. 28 Balogh J.: A művészet Mátyás király udvarában. Budapest 1966, I. 201. 29 Berzeviczy A. i. m. 604. 30 Lajta E.: A besztercebányai Thurzó ház falképei. Művészettörténeti Értesítő 15 (1966) 1-10., 1-12. kép. 31 Pach Zs. P.-Varga I.: „Mátyás az igazságos". A magyarországi agrárviszonyok Mátyás alatt és 1514 előestéjén. História 5(1983:1) 3-5.; Kriza l: Rex iustus - rex clarus (Mátyás király a néphagyományban). In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Budapest 1990, 364. skk. 32 Stele, F.: Slikarstvo v Sloveniji od 12. do srede 16. stoletja. Ljubljana 1969, 212., 158. kép. 33 Domokos P. P.: A moreszka Európában és a magyar nép hagyományaiban. I. Filológiai Közlöny 4 (1958) 27-45., 1. kép; Szmodis-Eszláry, É.: Aspekte der Wandmalerei in Ungarn im 15. und 16. Jahrhundert. Österreichische Osthefte. 30 (1988) 520., 10. kép. 34 Domokos P. P. i. m. I. 37. 35 Domokos P. P. i. m. II. 202. 36 Domokos P. P. i. m. i. h.; Érdemes megemlíteni, hogy a medve figurája esetleg egy ún. alakoskodót jelenít meg, medvének beöltözött embert. Hasonló szokásra vonatkozóan ld.: Zolnay L.: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest 1975, 143. 37 Dvofáková-Krása-Stejskal i. m. 71-72. 38 Dvofáková-Krása-Stejskal i. m. i. h. Összefoglalja a korábbi véleményeket. 39 A zürichi Schweizerisches Landesmuseumban lévő festmény a luzerni egykori Sautier házból való, 1512-re datálják. 40 Dvofáková-Krása-Stejskal i. m. i. h. 41 Der Mensch um 1500. Werke aus Kirchen und Kunstkammern. Berlin 1977, 122-127. (Képekkel.) 42 Giulio Romano Bibiena kardinális vatikáni fürdőszobájának festményein Venus és Adonis mellé helyezi a szarvast, mint a szexualitásra való utalást. Úgyszintén ilyen értelemben szerepel a vatikáni Appartamento Borgiában Pinturicchio festményén a Zsuzsanna és a vének jelenete mellé helyezett szarvas. Ld. Tervarent, G. de: Attributs et symboles dans Part profane 1450-1600. Genève 1958, I. 66-67. (Hivatkozik Michel, A: Histoire de l'Art IV. 323-324., 223. kép.) 43 Der Mensch um 1500. Berlin 1977, 122-127. és 138. (Képekkel.) Meg kívánjuk itt említeni, hogy az Ifjúság kútja és Szerelem kertje ábrázolás sok esetben hasonló elemeket tartalmaz, vagy a két téma összefonódik. Van Marie, R: i. m. II. Hága 1932, 425, 429, 453, és 457. kép. 44 Soltész Z.: A Mátyás Graduále. Budapest 1980, 63, 93, 99, 133, 135. és 139. 45 Szmodisné Eszláry Á: Utolsó ítélet-ábrázolások a magyarországi későgótikus falfestészetben. Ars Hungarica 18 (1990) 203. 46 Szmodisné Eszláry É. i. m. 702.; Szmodisné Eszláry, É. i. m. 515., 6. kép. 47 Különösen figyelemre méltó az e kompozíción belül ábrázolt önálló táncoló csoport kialakítása. Ld. Van Marie, R: i. m. 428., 456. kép. 48 Szmodis-Eszláry, É. i. m. i. h. WELTLICHE THEMEN IN DER SPÄTGOTISCHEN WANDMALEREI UNGARNS Im Aufsatz werden die spätgotischen Wandbilder weltlichen Themas vor allem aus dem Gesichtspunkt der Ikonographie behandelt. Unter diese Kategorie fallen so bedeutende Werke wie die Wandbilder der MatthiasLoggia im Schloß Vajdahunyad (Hunedoara, R) und die profanen Szenen in einem Zimmer des Thurzó-Hauses in Neusohl (Besztercebánya, Banská Bystrica, CS). Außerdem wurden noch die Fresken im Schloß Várpalota, in der Pfarre von Altsohl (Zólyom, Zvolen) und des Hauses Táncsics Straße Nr. 24. in Budapest in den Bereich der Untersuchung einbezogen. Im Aufsatz wird auch auf Datierungsfragen und auf Probleme der Stilzusammenhänge eingegangen, aber wir haben uns hauptsächlich das Ziel gesetzt, anhand der wenigen erhaltenen Darstellungen weltlichen Themas die wichtige Rolle der europäischen profanen Thematik in der spätgotischen Wandmalerei Ungarns nachzuweisen. Es ist anzunehmen, daß die allgemein beliebten Themen der europäischen Kunst der Epoche, das Parisurteil, der Jungbrunnen oder der Liebesgarten, bekannt und beliebt warea Unter den erhaltenen Denkmälern kommt eine Darstellung des Moresca-Tanzes, die Fabel vom Fuchs und dem Storch und die Verhöhnung des Jägers vor. An den Fresken der Matthias-Loggia im Schloß Vajdahunyad treten vermutlich die Hoffnungen des Königs Matthias Corvinus (1458-1490) bezüglich seines Sohnes Johannes Corvin us in Erscheinung. Er wünschte ihn in dem Schloß, das er ihm schenkte, als seinen Thronfolger und Erhalter der Dynastie verewigt sehen. Wir haben versucht, die damit zusammenhängende Symbolik zu deuten.