Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

SZMODISNÉ ESZLÁRY Éva: Világi ábrázolások a magyarországi későgótikus falfestészetben

világi alkotása is fennmaradt a zólyomi paplakban. A jelenleg a pozsonyi Nemzeti Galériában lévő falfestményen vadászat, a vadász kigúnyolása és zenélő, éneklő állatfigurák láthatóak. A későgótika korábbi szakaszát képviseli ez az emlék, mely tárgyában, a nyulak legyőzik a vadászt,

21 egyházi téma kibővítését jelenti groteszk, mulattató jelenetekkel. Említésre méltó, hogy a nyársra kötözött vadász alakja, melyet a nyulak helyeznek a túz fölé, megtalálható Erdődi Bakócz Tamás zágrábi misekönyvében is.

22 Feltehetően valamely korábbi egyházi rendeltetésű könyv illusztrációja nyomán jelent meg a téma a falfestészetben és szélesedett ki más jelenetekkel együtt világi jelenetsorrá. A Mátyás korából való és az 1460-as évekre helyezhető emlék még a budai „Táncolók" csoportja, erről azonban témájánál fogva - a későbbiekben kívánunk szólni. A későgótikus világi falfestészet érdekes emlékei találhatóak a besztercebányai egykori Thurzó-ház egyik hátsó szobájában. A zöld háttér előtt megmutatkozó magas színvonalú indadíszítést, az egyházi jellegű ábrázolásokkal váltakozóan jelentkező világi tematika alapján a várakban és a városi házakban egyaránt megtalálható „zöld szobák" érdekes magyarországi emlékének tartjuk. Keletkezési idejére vonatkozóan eltérőek a vélemények. E. Durdiaková 1465-re vagy 1478-ra datálja őket a dongaboltozaton látható Mátyás címer alapján, ugyanis Mátyás ezekben az években járt Besztercebányán. Heilfurth kivételével, aki a falfestményeket 1500 tájára helyezi,

24 1490-et tartják általában terminus ante quem-nek az említett címer miatt.

25 Véleményünk szerint meggondolásra késztető körülmény, hogy Beatrix királyné címere - mely a szakirodalomban 1982-ig tévesen szerepelt Besztercebánya címereként vagy allegorikus címernek nevezve

26 - korona nélkül van ábrázolva. A falfestmények valószínűleg 1495 után készülhettek, amikor a ház már a Thurzó család tulajdonában volt. Beatrix ebben az időben mint a király özvegye még birtokolta a bányavárosokat.

27 Mátyás címerét a meghalt nagy uralkodó tiszteletére helyezték el a mennyezeten a királyi özvegy címerével együtt. A király címerének annak halála után való ábrázolására példaként felhozható a gyulafehérvári 1512-ben elkészült Lázói János kápolna Mátyás-címere.

28 A terminus ante quem a falfestmény készítésére vonatkozóan 1500 lehet, amikor az özvegy királyné elhagyta az országot.

29 Az 1955 és 1958 között feltárt és restaurált falfestmények első tudományos igényű publikálását Lajta Edith végezte el.

30 A falfestmények jelentésének megfejtéséhez a „Dániel és az angyal" jelenet jelentett számára kulcsot. Ennek nyomán jutott el a falfestmény-ciklus bányavárosi sajátosságainak elemzéséhez és az igazságosság gondolatának kiemelt jelentőségű ábrázolásához. Az általa megkezdett gondolatot kívánjuk folytatni a képciklus további magyarázatával és az általa megoldatlanul hagyott kérdésekre vonatkozó értelmezési javaslatainkkal. Az igazságosságra és igazságra való utalás az egyes jeleneteken a koronás Mátyás címer alatt abban erősít meg bennünket, hogy a falfestmények már abban az időszakban készültek, amikor - az uralkodó halála után, az egyre zavarosabb politikai helyzetben - Mátyás alakja legendássá vált. Erre a jelenségre, mely itt jól tanulmányozható, történészeink újabban hívták fel a figyelmet.

31 A bibliai vonatkozású témák közül - melyek az igazságosság gondolatához kapcsolódnak - a legjelentősebbek az Utolsó ítéletet és Zsuzsannát a vénekkel bemutató jelenetek. Ez utóbbi Dániel igazságosságát szimbolizálja. A világi tárgyú falfestmények közül a róka és a gólya történetének példázatát a korabeli európai falfestészetben máshol is alkalmazták.

32 Különös figyelmet érdemel a bejárati ajtó fölé helyezett medvetáncoltatás bemutatása (5. kép). A medvetáncoltató férfi - mint már erre korábbi tanulmányunkban utaltunk

33 - a 15. században elterjedt moreszka táncnak egyik tipikus mozdulatát végzi, melyet a medve figurája nehézkesebben követ. A jelenet mögött a zenész dudán, a moreszka táncok muzsikájának kedvelt hangszerén játszik. Ez a jelenet olyan váratlanul eleveníti meg a szoba falfestmény sorát, mint ahogy a korszakban a drámákba bekomponált moreszka táncok jelentettek betétként váratlan hatást.

34 Hazánkban is kedvelték ezt a táncot. Pietro Aretino jelentése nyomán adat van arról, hogy az 1500-as szentév alkalmával Rómában magyarok is táncolják.

3 A moreszka táncok gondolatköréhez kapcsolódott a jogtalanság megtorlása, az igazságtalan bírák ellen való protestálás, a gyengék segítése. Ebben az értelemben az igazságosság tematikájához illeszkedik.

36 A Dániel igazságosságát jelképező Zsuzsannát a vénekkel bemutató jelenet mellett látható egy nagyrészt homályosan és hiányosan fennmaradt jelenet, melynek jobb oldalán az előtérben előkelő ifjú áll kezében jogarral, a bal oldalon pedig - szintén az előtérben - visszatekintő szarvas alakja látható (7. kép). A háttérben ruhátlan nőalakok, az egyik vállán még palást van. A korábbi irodalom a halványan látható bolond figurájára is utal.

37 Eddig egyrészt Szent Eustachius legendájának tartották a festményt, másrészt Mátyás királlyal kapcsolatos ábrázolásnak vélték.

38 A falfestmény jelentése régóta foglalkoztat bennünket, azonban megfejtése igen nehéz, mivel az egész felület erősen megrongálódott és a középen a kompozícióból egy vertikális sáv már nem látható. Az előtérben az ifjú férfialak és a szarvas között is, éppen középtájt teljes hiány mutatkozik. Mégis, megfejtését illetően szeretnénk javaslatokat tenni. A korszakban igen kedvelt Paris ítélete témát szeretnénk legelőször megemlíteni. A zürichi Schweizerisches Landesmuseumból ismerjük azt az 1512-ből szár39 mazó, luzerni falfestményt, mely ezt a jelenetet ábrázolja. Baljában bírói jogarral, kezében almával, kihajló gallérú díszes köpenyben áll itt az ifjú Paris. Három ruhátlan nőalak jeleníti meg az istennőket. A kompozíció bal oldalán alvó lovagként, kút előtt is szerepel az ifjú alakja a nyilazó Ámorral együtt. A besztercebányai falfestményen a jogart tartó ifjú mögött, a kompozíció közepén láthatóak a vetkőző és ruhátlan nőalakok, melyeket a korábbi irodalom fürdőzőkként is említ.

4 Ezek a nőalakok lehettek a vetélkedő istennők, akiknek története 1500 körül oly népszerű, hogy élőképekben is megelevenítik őket. Megszemélyesítve sokszor szirének és nimfák alakját öltötték magukra.

41 Besztercebányán az Ámor figura helyett vele rokon értelemben a szarvas szerepel.

42