Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

SZMODISNÉ ESZLÁRY Éva: Világi ábrázolások a magyarországi későgótikus falfestészetben

VILÁGI ÁBRÁZOLÁSOK A MAGYARORSZÁGI KÉSŐGÓTIKUS FALFESTÉSZETBEN SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA A magyarországi későgótikus világi falfestészetről szólva az első hely a vajdahunyadi Mátyás loggia festményeit illeti meg. Ezt a pusztulásra ítélt kiemelkedő alkotást az 1867ben megkezdett feltárás után készült vízfestmény másolatok és rajzok őrizték meg a leghitelesebben számunkra.

1 Az újabb feltárások és kutatások eredményeként már nem tartható ez az egységes alkotás a történelmi Magyarország legkorábbi fennmaradt világi falfestményének,

2 hiszen azóta, hogy csak egy példát említsünk, a várpalotai várban is előkerültek profán ábrázolások.

3 Azonban a vajdahunyadi festményekhez hasonló jelentőségű együttes nem látott mindeddig napvilágot. A festménysor tartalmának megfejtése régóta foglalkoztatta a hazai művészettörténészeket. A felmerült lehetőségek közül példaként említjük meg a Hunyadi család eredetének történetét vagy Trisztán és Izolda históriáját. A korszak erdélyi művészetének kiváló ismerője, dr. Balogh Jolán késői műveiben is megoldatlannak nevezi az ábrázolást, azonban éppen ő közelíti meg a valóságot leginkább, amikor a festett erkélyről kitekintő, országalmát tartó ifjú alakjában Corvin Jánost véli felismerni. Feltételezését alátámasztja az 1482. április 8-i oklevéllel, melyben az uralkodó fiának ajándékozza „atyai és örökletes várá"-t, Vajdahunyadot. Az 1482-es esztendő feltehetőleg terminus ante quem lehet a falfestmények készülésére vonatkozóan. Az 1479es évet tekinthetjük talán terminus post quem-nek, amikor első írott nyoma van annak, hogy az uralkodó más utód hiányában Corvin Jánost tekinti a trón várományosának.

6 A félköríves emeleti árkádsor építését, mely a vár északi szárnyának déli, udvari oldalán látható, 1470 és 1480 közé helyezte a legújabb irodalom,

7 a festmények keletkezése azonban a fent említettek szerint konkrétabban behatárolható (1., 2., 3., és 4. kép). A falfestmény a vár egyik központi helyén, élénk színeivel nagyjelentőségű lehetett, s megrendelője, az uralkodó azzal a szándékkal készíttette, hogy tárgyánál és szépségénél fogva hatással legyen a szemlélőre. Az alkotás főszereplője az országalmát tartó ifjú, aki méltósággal tekint ki az ablakon a vadkanvadászat jelenetére (1. kép). Feltételezésünk szerint a középkori szimbolikának megfelelően a vadkanvadászat itt a gonosz legyőzésére való utalást jelenti.

8 Az első és második pilaszter közötti árkádív felett festett későgótikus architektúra látható és két illuzionisztikusan megfestett ablaknyílás (4. kép). Az egyik ablakban hölgy jelenik meg, kezében karikával, melyre gyűrűk vannak felfűzve, vele szemközt az ablakban lovag látható, játékosan tiltakozó mozdulatot végezve.

9 A második és harmadik pilaszter között pedig a hasonlóan elhelyezkedő festett ablaknyílásban (4. kép) férfialak nyújt gyűrűt a finoman tiltakozó gesztust végző hölgy felé. A játékos gesztusok jól ismertek már a 14. század lovagi jelenetei óta.

10 Ennek hagyományait őrzik ezek az ábrázolások, melyek egyértelműen a házasságra való utalást jelentik a gyűrű szimbólumának felhasználásával.

11 A harmadik pilaszteren látható az irodalomban majomként emlegetett figura. Ez azonban véleményünk szerint vadember ábrázolás (3. kép). A vadembernek jelentős szerepe volt a kor szimbólumrendszerében, s a termékenységre, a családok fennmaradására való utalást jelentette.

12 A vademberrel díszített pilasztert követően, az utolsó árkád felett az ablakból kitekintő ifjú szerepel, aki jobbjával az országalmát mutatja fel a vele szemközti ablakban lévő hölgynek

13 (4. kép). A falfestményt megrendelő uralkodónak Corvin Jánosba vetett kettős bizodalmát őrzi meg ez a jelentős emlék. Mint a trón örökösét és mint családjának fenntartóját kívánta őt látni és bemutatni a király a neki adományozott várban. A gonosz szimbóluma a sárkány vagy baziliszkusz

14 ott leselkedik ugyan a központi pilaszter alján (2. kép), azonban ez nem zavarja meg a fenti gondolatsort, mely Corvin János majdani uralkodására és családalapítására utal. A baziliszkusz felett a kompozícióban központi helyet kap a madár ábrázolása.

15 A falfestményeket bizonyára hazai mester készítette, aki hasonló olasz indíttatású illuzionisztikus jellegű falfestmények hatása alatt állt.

16 Joggal feltételezik budai példa hatását a festmények készítőjére.

17 Kvalitásban ezek a festmények sokkal jelentősebbek, mint a loggia északi falán lévők, melyek a 15. század harmadik negyedéből valók, és címereket, gótikus indákat, vadászjeleneteket, íjászokat és egy vadkanon lovagló vadembert ábrázolnak (4. kép). Mindkét korszak falfestményein találhatók mondatszalagok. Sajnos azonban a Mátyás loggia festményein ezek oly töredékesek, hogy azokból nem vonható le a tartalomra vonatkozó következtetés. A későbbi falfestményeknél Balogh Jolán hívta fel a figyelmet arra,

18 hogy itt gótikus díszítőelemek reneszánsz formában elrendezve szerepelnek. Ez is Mátyás uralkodásának utolsó évtizedére utal.

19 Mátyás király korának e kiemelkedő emléke mellett az 1460-as évek, tehát egy korábbi időszak átlagos színvonalú