A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 3. szám. (MNG Budapest, 1980)

Mojzer Miklós: MS Mester budapesti, h onszentantali (Antol) és lille-i képei

gänzlich auf der Stufe Schongauers". A colmari mester metszeteinek és MZ mester műveinek kapcsolatát MZ mesterről szóló monografikus dolgozatomban részletesen igyekeztem bemutatni. Schongauer B. 12 metszetén a katona feje - MS mester hontszentantali képén a háttérben balra térdelő pásztoré - MZ mester: Szt. Kristófjának feje ugyanaz a típus. Az utóbbi figura az idézett schongaueri alaknak és Pollaiuolo: Meztelen férfiak harca (talán a cannae-i csata i. e. 216) lapjának bal oldali felső ijjászalakjának a leszármazottja. A gyermek Jézus feje, arca azonban pufókabb a colmari mester gyermekeinél, haja pedig inkább olaszos. Példája Nicoletto da Modena mantegneszk: Lingua pravorum peribit (Hind 33) lapjának a középen babra álló puttója. - Tanulságos, hogy a hontszentantali kép jobbra térdelő angyala a Nicoletto-kompozíció közepén balra álló puttójának a fejét idézi, ami bizonyíték lehet arra, hogy a festő közvetlenül a Nicoletto-lap és nem MZ mester metszete alapján formálta azt meg. Az azonos példaképeket tehát nem MZ mester metszeteiből, hanem közvetlenül ismerhette a festő. A képeken ugyanis olyan részletek is láthatók, amelyek a metszeteken nincsenek meg, de a közös példáknak számító schongaueri, düreri és itáliai metszetekből származnak. Csak a tárgyalt három képet és a metszeteket tekintve az azonos példákból merített különböző részletek: Schongauer, B. 69, a síró Mária - MZ mester L. 5 Salome kísérőjének mozdulata (de V. Stoss hatásával is számolva), Krisztus feje - MS mester varsói Levétel a keresztrőlképén Krisztus feje, Szt. János ev. - MS mester: Keresztvitel Szt. János ev. feje, alakja. Schongauer, B. 62, a szent feje - MZ mester, L. 10 a szent feje, a szent jobbja - MS mester, a Vizitáción Mária jobbja. Schongauer, B. 6, a térdelő küály - MS mester, A lille-i kép öreg küálya, - MZ mester, L. 1 Salamon alakja, a zászló - MS mester, A Kálvária zászlaja ennek (és talán Mantegna?) hatása alatt. Dürer, B. 76, az akt - MZ mester, L. 20 aktja, az akt jobbja - MZ mester fenti lap aktjának jobbja, - MS mester, a Vizitáción Erzsébet jobbja. Dürer, Az Apokalipszis, kezek - MS mester, A varsói Levétel a keresztről kezei, - MZ mester, L. 5 a hóhér jobbja. Veit Stoss, krakkói oltár: Jézus megjelenik Magdolnának, lebbenő kendő - MZ mester, L. 7 Borbála kendője, - MS mester, a Vizitáción Mária kendője, Két Mária a Kálvárián - MZ mester, L. 5 Salome és kísérője. Rogier van der Weyden, Krisztus siratása (Firenze, Uffizi), hegy - MS mester, A varsói Levétel a keresztről hegye a kereszt mögött, Szt. János ev. - MS mester, Vizitáció Szt. Erzsébeté, Arimathiai József - MZ mester, L. 9 hóhéra. MZ mester 1500-ban már felhasználta Marcantonio Raimondi B. 282, B. 378 metszeteit a Bál és a Turnier-metszetek részleteiben, nem sokkal később a B. 398 lapot a Vanitas, L. 20 figurájának arcában; ismerte Pollaiuolo: A szabin nők elrablása, a Meztelen férfiak harca-metszeteit illetve rajzait, Nicoletto korai lapjait és Mantegna metszeteit. MS mester feltehetően éppen 1500-ban felhasználta Marcantonio Raimondi B. 314 lapját a varsói Levétel a keresztrőlképen és 1506-ban a B. 109 lap figurájának arcát az esztergomi Olajfák hegye Szt. Jánosában; - ismerte Pollaiuolo: Egy fogoly büó elé vezetése-rajzát (ma London, British Museum) vagy ennek kompozícióját, mert az esztergomi Keresztvitel ostorozó katonaalakja innen való; — felhasználta Nicoletto korai lapjait és Mantegna metszeteit. Ezekről az esztergomi Passió-sorozattal kapcsolatban még részletesen megemlékezem. - Marcantonio Raimondi metszeteinek 1510 előtti északi hatásáról a fenti esetektől és Dürertől eltekintve nem tudunk (v. ö. A. Oberheide: Der Einfluss Marcantonio Raimondis auf die nordische Kunst des 16. Jahrhunderts, Hamburg 1933 - kitűnő összefoglalását). 61 A Dürer-metszetekből kölcsönzött figurák némelyikén először A. Shestack, 1967, idézett katalógusa hívta fel a figyelmet. 62 Szt. Margit, L. 10 - a bal háttérben álló fa Dürer; Szt. Jeromos, B. 61 fametszetéről; - Szt. Orsolya, L. 11 a jobbra álló nagy fa Dürer: Maria mit der Heuschrecke, B. 44-rézmetszetéről; — Alexandriai Szt. Katalin, L. 8 Weierhaus-a változat Dürer: Madonna mit der Meerkatze B. 42 rézmetszetéről. 6 3 Hasonló felépítésű táj Geertgen: Krisztus süatása, Levétel a keresztről és Julianus apostata elégetteti Szt. János csontjait (Bécs) és Lázár feltámasztása (Párizs, Louvre)-képein és különösen a Figdor-féle Levétel a keresztről Mestere: Szt. Lucia vértanúsága .(Amsterdam)-tábláján. Geertgennek és körének művészetéből más elemek is átszűrődtek MZ mester művészetébe: összeölelkező pár szobában, L. 16 sapkás hátalakja és az őt szemben átölelő figura hasonlóan az említett Figdorféle Levétel a keresztről Mestere (Master of the Figdor Deposition) idézett képén balra látható; - e hátfigura különben az Ouwater-Geertgen-kör egyik jellegzetes figurája (Ouwater: Lázár feltámasztása, Berlin). - Talán geertgenesnek tekinthető egy másik alaktípus is MZ mesternél. Ez a térdelő szent figurája az Alexandriai Szt. Katalin vértanúságán, L. 9. E vékony derekú, széle sszoknyájú figura Geertgen: Kálvária Szt. Domonkossal-képecskéjén (Edinburgh, Nat. Gall. of Scotland) Veronika és Mária Magdolnaként látható a háttérben, (ld. /. Q. van Regteren Altena: Oud HoUand LXXIV. 1959, 169-) és hasonló az említett párizsi kép figurájához, aki Lázár térdelő nővére. 64 Az összeölelkező pár szobában, L. 16 a rogier-i Annunciációk, a Salamon bálványimádása L. 1. a korábbi németalföldi, A bál L. 17 Israhel van Meckenem (Salome tánca, L. 367) interieurjeit hasznosította. Utóbbinak közelebbről egyelőre nem ismert közvetlenebb példája is lehet. *

5 A korábbi lapok, a Szt. Margit, Orsolya, Alexandriai Szt. Katalin, valamint a Ker. Szt. János fővétele, a ,TJuck-dich", A küályfiak versengése, a Szt. György után - a későbbi csoportba tartozó Vanitas és az Alexandriai Szt. Katalin vértanúsága azok, amelyeken már kevésbé kulisszaszerű a táj és a kompozíció egészébe tartozik. Táji szerkesztését tekintve is közbülső helyet foglal el a Szerelmespár és a Szt. Borbála vértanúsága. 6 6 A síkban történő szerkesztés éppen az egyik legkésőbbi és a legnagyobb táji környezetet bemutató lapján, az Alexandriai Szt. Katalin vértanúságán a legszembetűnőbb. Az előtérben elhelyezett figurák és a középtér csoportja között és meüett a táji részletek arányai teljesen önkényesek. Pedig ez a metszet az, amelyet - az összeölelkező pár szobában - mellett - az alkalmi metsző munkásságának mintegy összegezéseként értékelhetünk. 6 7 A Turnier-lapnak az itáliai cassonékkal, Ucello csataképeivel és Pollaiuolo: Ruhátlan férfiak harca-metszetével összefüggő vonásaüa részletesen kitértem MZ mesterről szóló monografikus cikkemben (Acta Históriáé Artium, id. hely). 6 * Dürer utcai jeleneteket nem ábrázolt. A Turnier-lap építészeti hátterét korábban (Voss, Habich, A bál-lal kapcsolatban F. Hofmann) bajor városképnek tekintették. A két párdarab mindenesetre csak részleteiben függ össze düreri előképekkel, egészében nem.