A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 3. szám. (MNG Budapest, 1980)

Mojzer Miklós: MS Mester budapesti, h onszentantali (Antol) és lille-i képei

' Bizonyítottnak egyelőre csak azt tekinthetem, hogy a metsző MZ mester is festő volt és műveltsége, tájékozódása teljesen megegyezik MS mesterével, akivel azonos korú lehetett. A metszetekről nem bizonyítható, hogy azok Münchenben, vagy akárcsak Bajorországban készültek. MS mester 1506-ban befejezett oltárműve kétségtelenül a magyarországi Selmecbányán állt. 1 A. Lenz: Der Meister MZ, ein Münchener Kupferstecher der frühen Dürerzeit, München 1972 MZ mester 1500-as Dürert idéző lapjai megelőzik a közvetlen Dürer-tanítványok és munkatársak (Hans von Kulmbach, Hans Baldung Grien, Hans Schäuffelein) legkorábbi műveit is. Az északi Dürer-követők között MZ mester tekinthető a legkorábbinak, öt ebben viszont csak az olaszok előzik meg: Marcantonio Raimondi és Nicoletto da Modena, akiknek Dürer-hatású lapjait MZ mester már hasznosította. Úgy látszik, hogy a düreri példák ismeretében, de éppen az olaszok düreres munkáinak hatására kezdett metszéssel foglalkozni, amelyet 1503 után már nem folytatott. A Vizitáció, a Jézus születése és a Küályok imádása figuráinak feje és alakja 1:8 arányú, a Jézus születése térdelő Máriáé még 1:9-nél is nagyobb. Kb. 1:8 arányú MZ mester: Alexandriai Szt. Katalin vértanúságán a baloldali három figura, a Salamon bálványimádásának nőalakja, a Négy vitéz s A bál legtöbb alakja. Ahol a metsző példaképeitől kevésbé távolodott el, ez az arány többnyire csak 1:7 ; így a Szt. Sebestyénen, a Szt. Kristófon, a Vanitason, a korai Szt. Margit-OrsolyaKatalin metszeteken. 1 Kevés változtatással történt ismétlések: MZ mester MS mester Szt. Kristóf arca Jézus születése, a bal oldali pásztor arca Szt. Borbála vértanúsága, az Jézus születése, Szt. József apa arca arca Ker. Szt. János fejvétele, Sa- Kálvária és a Levétel a kelőmé feje resztről-képek Mária feje A királyfiak vetélkedése, a döntőbíró arca Kálvária, Stefaton arca Aristoteles és Phillis, a nő arca Vizitáció, Mária arca Két megkülönböztető jegy van, amely MZ mester és MS mester figuráira többször jellemző. Az egyik a mantegnai eredetű, hátrafelé erősen megnyújtott koponya. MS mester hontszentantali Szt. Józsefe és az angyalok lent, valamint a lille-i kép kis Jézusa ilyen, míg MZ mester: A küályfiak vetélkedésén az idősebb küályfinak, a Négy vitézen az alabárdosnak, A bál-on a hercegnek, a Lovon vágtató páron a lovasnak, az Alexandriai Szt. Katalin vértanúságán a szentnek és a hóhérnak ilyen hátrafelé megnyújtott a feje. A másik jellemző még egyénibb. MS mester - MZ mester művein egyaránt az arcok sajátos „mikro-távlattal" ábrázoltattak. E „mikro-távlat" abból áll, hogy a szemek és száj vonala a háromnegyed profilú ábrázolásokon nem párhuzamos, hanem egy viszonylag közeli futópontot érzékeltet — ahogy a nagylátószögű lencse torzítja a közelről fényképezett tárgyakat. Ez a festői fogásnak nevezhető sajátosság a kortársak közül az idősebb Jörg Breu és Hans Burgkmair műveüe is jellemző, különösen a korábbi, a század első évtizedében festett műveiken. Az arcok ilyen „kinagyítása" a jelenetekben természetesen azok erős torzításával jár - Jörg Breu ausztriai művein az arcok valósággal perspektivikus szétlapításban szenvednek. Kétségtelen, hogy e mikro-távlatnak az alkalmazása az arcokban célzatos volt és a figurák jelentőségének a fokozását szolgálta. Az emberi alak e „nagyítással" - éppen a lelki tartalom, a kifejezés gyújtópontjában, a fejben - látszatra közelebb került a nézőhöz, mint a képen ábrázolt környezete. Ezzel azonban nem egyéni vonásait, hanem csupán emócióját, lelkiállapotának hatásosabb bemutatására törekedett a két augsburgi festő vagy maga MS mester is. A fogást áüeneszánsz jellegűnek mondhatnánk, amely jelentős, mint az olasz példákból vett motívumátvételek, de nem humanista tartalmú, hanem a gótizáló expresszivitás eszköze. Olyan jellegzetesség, amely a későgótikus műhelygyakorlatból ered. A műhelygyakorlat a saját eszközeivel próbált az egyre ismertebbé váló olasz példaképek mellett korszerű lenni. A fenti jellegzetesség önmagában tehát nem feltétlenül megkülönböztető jegye MS mester vagy MZ mester figuráinak, hiszen Breu, Burgkmaú - bizonyos esetekben Cranach fejein is látható. E jellegzetességen belül azonban MS mester és MZ mester művein is azonos az, hogy a háromnegyed profilban ábrázolt fejek szeme nem egyvonalba rajzolt, hanem két párhuzamosba. A távolabbi szem a „mikro-távlatot" mintegy újrakezdi az arcon belül. Az arcok ennek eredményeként kevésbé torzultak, mint az említett augsburgi mesternél. Ilyen arc a varsói kép létrán álló figurájáé, a Vizitáció Szt. Erzsébetéé, a Jézus születésén az első angyalé, az Olajfák hegyén Szt. Jánosé, a Kálvárián Krisztusé. MZ mester az L. 2 lapon Mária, az L. 14 lovasa, az L. 17 bal oldali dobosa, az L. 21 lapon a középen hátul álló lándzsás fejét a fentiekhez hasonlóan rajzolta meg. Alig vitatható, hogy ez a festői fogás ebben a formában egyéni. Igaz, hogy miniatúrán is előfordul. A krakkói Behem-kódex mestere így ábrázolja a Táskakészítők nőalakját (akinek figuráját különben Dürertől vette) vagy a Szabóműhely szabómesterét. A Behem-kódex mestere a Ciolek-kódex Templomépítés-jelenetébeni a kegyúr arcát is ilyen módon ábrázolta. Ezek a részletek is azokhoz tartoznak, amelyek MS mester - MZ mester oeuvre-jéhez közelebb hozzák a Behem-kódex mesterét. 74 Szkomforma lebbenő kendők: MZ mester: a Térdelő süó nőn (München, rajz), a Szt. Borbála vértanúságán L. 7 - MS mester: a Vizitáción, az esztergomi Kálvárián. Hasonlóan stüizált lebbenő kendő a Behem-kódexben őrzött Kálvária-kánon lapon is (amelyet Winkler „mit schongauerscher Spitzigkeit gezeichnet "-nek érez, de szerintem inkább stossos). A Behemkódexbeli Kálvária-kánon lap különben MS mester és MZ mester tájainak a legközelebbi megfelelője. 7 5 Ami a színezést illeti, ezeknek a legkorábbi és legjelentősebb „düreres" tájaknak különleges, erős és vüágos színereje van. Olyan sajátosság ez, amelyre láthatólag nem Dürer művészete volt a példa. Amennyüe megítélhető, az első üyen fennmaradt középeurópai emlék a krakkói Mária-oltár színezése — elsősorban a növényi háttereké. A krakkói oltáron kívül MS mesterre és a Behem-kódex mesterére jellemző ugyanez az áttetsző, világos színezés, amit Winkler „feurige Kraft", „intensive Glühen" jelzőkkel tisztelt meg. „Für seine Farbengebung gebricht es mü an Vergleichsstücken, sie ist schlechthin einzigartig" (Winkler, 1941, 21.). A Behem-kódex színezésének különleges voltát Winkler Hans von Kulmbachra gyakorolt hatásában is igazságosan említette (F. Wink 1er: Hans von Kulmbach, Leben und Werk eines fränkischen Künstlers der Dürerzeit, Kulmbach 1959). 7 6 A kezeket - ahogyan MZ mester is - MS mester is idegen példák alapján rajzolta meg. A példa többnyire Dürer volt. MZ mester L. l-es metszetén a nő jobb keze — MS mester Keresztvitel-képén a keresztet megragadó katona bal keze (előbbivel tükörképesen) és a Kálvárián a süó második Mária bal keze - a Behem-kódex miniátora, A papükészítőkön a bal oldaü figura jobb keze - ugyanaz a kéz! Másik példa: Dürer B. 76 rézmetszetű lapján a nő jobbja egyaránt példája MZ mester L. 20 nőalakja jobbjának, MS mester Vizitációján Erzsébet jobb kezének, - tükörképesen a Behemkódex Cipészműhelyén a fonó nő bal kezének. A csomószerű, nem részletezett rajzú kezek MZ mester metszetein, MS mester táblaképein és a Behem-kódex mesterének miniatúráin jellegzetesen rokonok egymással. 7 7 A lille-i kép hátterében a sötétszínű ló feje ugyanúgy, mint a Behem-kódex Szíjgyártóján; a másik, a fehér lóé igen hasonlóan a Kovácsok-miniatúrájához. Az előbbi ló MZ mester L. 4 lapján a ló fejét ismétli tükörképesen, az utóbbi pedig éppúgy lehetetlenül hosszúlábú, mint MZ mester L. 9 lapján a háttérben látható paripák is azok.