Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)

Rukavina Erna: Muzeológiai feladatok a Budavári Palota újjáépítésének tervezésében

legyen a padló anyaga; továbbá: milyen követelményeket támasztanak az egész munkaszobával kapcsolatban. A követelmény — talán nem egészen szerencsés meghatározással — itt azt foglalja magában, hogy milyen munkafolyamatok zajlanak a szobában, milyen anyagokat kell ott tálrolni (nyilvántartási kartonok, irattár, fénykép negatívok, fénykép és egyéb dokumentumok — kb. milyen mennyiségben — stb.), van-e ügyfélforgalma és így tovább. Végül: milyen berendezés és felszerelés kell az előbbiekben felsorolt követelmények és munkák ellátásához külön megjelölve a beépített és külön a mobil berendezési tárgyakat. A forgatókönyv végén — megjegyzések cím alatt — leírtuk mindazt, ami a fenti kérdésekbe esetleg nem foglalható (különleges tűzbiztonsági követelmények, egy-egy osztály egyszerre történő áramtalanítási lehetőségének megteremtésére vonatkozó kérés stb.). A III. s z. forgatókönyv a restaurátor és egyéb műtermek, műhelyek és kapcsolatos helyiségek belső berendezéséhez, elektromos és gépészeti terveihez készült, a munkaszobáikhoz hasonló rendszerben. A restaurátor műtermek, műhelyek, laboratóriumok tervezése nehezebb volt mint a munkaszobáké, pedig már az előbbiekben leírt anyagokra támaszkodhattunk, némileg kialakított módszereink voltak. De az a tapasztalatunk, hogy a tervezésben nincs igazán kitaposott út, jól tudjuk használni előző tapasztalatainkat, már elkészített forgatókönyveinket, de minden feladatcsoportban ríj problémák jelentkeznek, melyekre új megoldásokat kell kidolgozni. A restaurátor műtermeknél, műhelyeknél és laboratóriumoknál például a műszaki problémák voltak speciálisak. A természetes fény kellő mennyiségének biztosítása érdekében legfontosabb igényünk volt, hogy a kb. 230 m

2-nyi nagy festészeti restaurátor műterem mennyezete üvegtető legyen. Megvalósításának akadédya először az az aggodalom volt, hogy nem elég biztonséigos üvegtetővel lefedni az ilyen kényes feladatok színhelyéül szolgáló termet, mert az időjárás viszontagságait az üvegtető kevésbé bírja ki mint más szokvémyos tetőanyagok. A restaurálandó festményeket nem lehet ennek kitenni. Ez azonban kisebb problémának bizonyult, mert a tervezőiroda megoldotta a biztonság műszaki feladatait. Xagyobb bajnak tűnt, hogy az üvegtető megvalósítása miatt méír az újjéiépítés kezdetén beépített tetőrészt is ki kell bontani. Ez ellen a beruházó szervek egy ideig tiltakoztak, de végül megszületett az a döntés, hogyha a tető egy részi; kibontásának áréin is, korszerű, minden igényt kielégítő festészeti restaurátor műtermet kell építeni. E nagy restaurátor műteremben különlegesen nagyméretű festmények kezelése is lehetővé válik. Ennek szolgédatára terveztük a belső berendezést is. A 122. száméi képen bemutatjuk a nagyméretű festményeken dolgozó restaurátorok munkáját könnyítő állvány tervét. A szerkezet szükség esetén szétszedhető, összeállítva magassága szabályozható, s ami még nagyon fontos, a restaurátorok fizikai biztonságát is megoldja néluiny méter magasságban is. Több modern restaurátor felszerelés beszerzését is tervezzük a Palota műtermébe — elektromos fűtőasztalt, nagyméretű prés-berendezést, röntgen-felszerelést. Mint már korábban is említettük — a restauréitorok sokféle vegyszerrel dolgoznak, melyeknek legtöbbje; rendkívül tűzveszélyes, sőt némelyik robbanásveszélyes is. A vegyszereket ezért a Palotáiban is külön raktárban fogják tárolni és csak azonnali használatra szolgádó, kis mennyiséget visznek a műterembe vagy laboratóriumba. Ezeknek az anyagoknak nagy tálroló tartályokból, ballonokból kis üvegekbe töltésénél keletkezhet a legkönnyebben baleset, ezért robbanásmentes, billenős vegyszertöltő szerkezet beépítését tervezzük (123. kép). Természetesen több, aprósáignak tűnő, de ez esetben fontos óvatossági szabály alkalmazáisával is a maximális biztonság me;gteremte'>sére törekszünk. Példáid: villanykapcsoló csak a raktárakon kívül szerelhető fel, szikra-, illetve robbanásmentes fényforrást igényeltünk, a padló anyaga sem gyúlékony, sem szikrát okozó (beton) anyagból nem lehet. A Magyar Nemzeti Galériának már most szüksége volna restaurátori laboratóriumra, de ezt is csak a Palotában nyújtott lehetőségekkol tudjuk megvalósítani. A tudományos módszerek bővítését teszi lehetővé a laboratórium. Nemcsak művészedtörténeti tudományos vizsgálat, dokumentációgyűjtés, hanem laboratóriumi vizsgálat is elvégezhető mielőtt a restaurálás megkezdődik. Hasonló vizsgálatra van szükség a műtárgyak valódiságának, vagy ismeretlen eredetű műtárgyak korának meghatározáisánál — vagyis a műtárgy bírálatánál — is. A tudományosan megalapozott konzerválás, restaurálás alapja — a műtárgyak alkotásánál felhasznált anyagok (festékek, rajzpapír, festővászon stb.) gyártása törtenetének —, ezeknek az anyagoknak jellemző kémiai, fizikai tulajdonságai, valamint a különböző korban alkalmazott festés-, rajzolás-, sokszorosítás technikájának a méizeum számára történő feldolgozása lesz. A kutatások eredményeinek birtokában a laboratórium fontos feladata lesz, hogy a műtárgyakat anyagvizsgálati, kémiai módszerekkel vizsgálja, választ adjon a restaurálásra szánt, vagy bírálatra behozott képekkel kapcsolatban feltett kérdésekre, továbbél az, hogy a laboratóriumi vizsgálatokon áitment műtárgyakról és megállapításokról pontos dokumentációt készítsen. Idővel nagyértékű, művészettörténeti tudományos anyag lesz ez a dokumentáció. Fontos feladata lesz még a laboratóriumi kutatóknak, hejgy a festménye'k, grafikák anyagálban végbemenő oxidáiciós, színtelenedési vagy sötétedési folyamatot és általaiban az idők folyamán történő pusztulási folyamatot abból a szempontból vizsgálja, hogy miként lehetne kémiai vagy egyéb úton lassítani, vagy esetle;g leállítani. Újszerű feladata lesz a laboratóriumnak a műanyagok felhasználási lehetőségeinek kísérletezése a konzervállásnál, falemezek,