Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)
Rukavina Erna: Muzeológiai feladatok a Budavári Palota újjáépítésének tervezésében
geltet kellett a vezetői és egyéb munkaszobák részére keresni. A természetes fényt a raktárak könnyebben nélkülözik, viszont a restaurátor műtermeknek minden lehetőséget meg kellett teremteni a természetes fény elegendő mennyiségének biztosítására, és így tovább. Tehát az adottságok és a funkciók szükségleteinek összevetéséből adódott az első nagyvonalú elosztás, elrendezés vázlata. Az elosztás végleges képe a részlettervek készítésekor alakult ki. A tervezőirodával folytatott megbeszélések során felismertük, hogy nem elég a továbbiakban csak „adatokat" szolgáltatnunk a tervezéshez. Az adatok halmaza szükségszerűen merev, statikus édlapotot tükröz, pedig a múzeumi tevékenységek legtöbbje, példáid a gyűjteménynek állandó, különféle változásait idézi elő. Állandóan fejlődik, gyarapodik a gyűjtemény anyaga, s ez sok problémát vet fel a raktározásnál; a Galéria sok kiállítást rendez saját termeiben, vidéken, olykor külföldön, emiatt nemcsak az időszaki kiállításokat kell alkalmanként megrendezni, hanem időnként éit kell rendezni az éillandó kiállításokat is, de azt is jelenti, hogy a raktári anyag egy része állandó mozgásban van. Hasonló hatása lehet a restaurálásnak is, mert a tervszerű restaurálási munka nemcsak a kiállítási anyagot veszi kezelésbe, hanem a raktárak anyagát is módszeresen konzerválja, s ez csak néhány példa az előbbiek alátámasztáséira. Olyan tények ezek, melyeket már az építkezésnél érdemes tekintetbe venni, mert megfelelő feltételek mellett e felelősségteljes feladatokat egyszerűbben lehet végrehajtani, de rossz körülményekkel meg is lehet nehezíteni. Ezért gondoltunk arra, hogy az együttműködés nem korlátozódhat „adatszolgáltatásra", hanem rendszeres muzeológiai tájékoztatásra van szükség, melyet a tervezők munkájuk közben eredményesen felhasználhatnak. Tisztázott alapkérdésekre kívántuk felépíteni minden következő anyagunkat, ezért első feladatunk volt, részletesen leírni a Magyar Nemzeti Galéria feladatait, szervezetét és a szervezet szerinti munkaköröket. A feladatok összegezésénél szem előtt tartottuk: — az országos múzeumok rendeltetését és feladatát meghatározó 1963. évi 9. számú törvényerejű rendeletet, — a Magyar Nemzeti Galéria létrehozását elrendelő minisztertanácsi határozatot, — felügyeleti hatóságunk, a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezéseit, továbbél azt, hogy a Palotába költözés a jelenlegi feladatokhoz képest említésre méltó feladatváltozásokkal fog jéirni. Ilyen például az, hogy az új épületekben a minisztérium döntése folytán a Magyar Nemzeti Galéria átveszi a Szépművészeti Múzeumtól és gyűjtőkörébe vonja a XIX. századnál régebbi magyar képzőművészeti gyűjtemény anyagát is, amire hely hiányában eddig nem volt mód. Ezzel természetesen nemcsak tudományos, hanem raktározási, restaurálási, ismeretterjesztő stb. feladataink is növekednek. A feladatok részletes leírása a következő főfeladatok köré csoportosul: —• a gyűjteményanyag tervszerű gyarapítása; — a gyűjtemény és az új szerzemények konzerválása és restaurálása; — a gyűjtemény jellegének és anyagának megfelelő tárolása (raktározása); — a gyüjteményanyag és a Galéria gyűjtőkörébe eső, de idegen tulajdonban levő mútéirgyak tudományos feldolgozása — ideértve a művészettörténeti kutatéis minden ágát; —• a művészettörténeti és muzeológiai kutatási eredmények tudományos jellegű és népszerű (ismeretterjesztő) publikálása íréisbeli közlemények, tanulmányok közzétételével és előadások formájában; — a gyűjtemények és a Galéria gyűjtőkörébe eső műtárgyak bemutatása kiállításokon; — a Magyar Nemzeti Galéria hatáskörébe utalt (gyűjtőkörével összefüggő) hatósági teendők ellátása; — a képzőművészeti múzeumok közötti nemzetközi kapcsolatok fenntartása, ápolása. E feladatok közelebbi meghatározásánál fontos szempont volt, hogy a felsorolt feladatok ellátása a tartalmi muzeológiai munka és a művészettörténeti kutatómunka mellett igen sok technikai, gazdasági és adminisztratív teendő elvégzését is feltételezi. A részleteiben felmért feladatok lehetővé tettéh a Magyar Nemzeti Galéria Budavári Palotában megvalósítandó szervezetének átgondolását. Mint ahogy a feladatok részletezése, külön tanulmányt igényelne, külön ismertetést érdemelne a szervezet alapos áttekintése is, de mert erre nincs mód, a szervezetnek is csak vázlatos összefoglalását adjuk. A fő szervezeti egységek a következők: 1. Főigazgató, főigazgatóhelyettesek és a hozzájuk közvetlenül beosztott munkatársak (tudoméinyos titkéir, személyzeti és tanulmányi előadó, jogtanácsos, kiadványszerkesztő, irodavezető); II. Központi osztályok és csoportok (könyvtár és adattár, nemzetközi kapcsolatok, nyilvántartás és bírálat, kiállítás rendező és lebonyolító részleg, közönségszolgálat, fotóosztály, restaurátor osztály); III. Gyűjteményi osztályok (Régi Magyar Osztály, Új Magyar Képtár, Grafikai Osztály, Szoborosztály, Eremosztály); IV r . Gazdaséigi Osztály és épületgondnohséig (Költségvetési Csoport, Gondnokság). A feladatok és a szervezet részletkérdéseinek tisztázása után lehetett meghatározni az egyes munkaköröket. Mindezek az anyagok nélkülözhetetlenek voltak a későbbi tervek, s az úgynevezett forgatókönyvek készítésénél. A tervezőiroda belsőépítészeti és gépészeti részlege már a részletterveken kívánt dolgozni. Ezekhez a tervekhez a tervezés megkezdése előtt igyekeztünk éltadni az aktuális forgatókönyvet. Ezt az elnevezést alkalmaztuk azokra az anyagokra, melyek a tervezés következő fázisához szüksé-
