Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)

Szabó Júlia: A naiv művészet problémái és a magyarországi emlékanyag

Bratislava 1966 IX

—21—23, Medzinarodné Symposium o insitnom umeni. A problematikusuk termében állított ki Veronika Kokott Hamburgból, Frau Mehrgut Oslóból. írod.: Mahlow, Dietrich: (übt es neue Aspekte in der naiven Kunst? — előadás a pozsonyi konferencián (kézirat). Mahlow i. m. az absztrakt naiv művészet jellemzőjének is az egymást kiegészítő motívumok harmóniáját tartja, szemben a nem naiv absztraktokkal, ahol a kifejezés többnyire nem harmóniára törekszik, hanem éppen konfliktust teremt, analizál, bonyolult ellentéteket érzékeltet. Vö. Németh. Lajos: Csontváry, Hp. 1964, Corvina. Csontváry feljegyzései, egyéb írásos dokumentumokkal együtt nagyrészben a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában találhatók. Idézeteket közöl belőlük Németh Lajos i. m. és Pertorini Rezső: Csontváry patográfiája, Bp. 1967, Akadémiai Kiadó. A Csontváry számára történt „kinyilatkoztatás" interpretációját Németh Lajos i. m. 27. o.-n teljesen a kórlélektan kutatóira bízza, mint jellegzetes nagyzásos téveszmét. Pertorini i. m. is ilyen szellemben elemzi. Dolgozatunkban a kérdés művészettörténeti vonatkozásait próbáltuk vizsgáira a „miért éppen Raffaellót említi" kérdésfelvetéssel, mivel feltételeztük, hogy a hallucináció főgondolatának nemcsak pszichés, de történeti okai is vannak. Vö. Németh Lajos i. m. 68. o. 65. sz. jegyzet. Csontváry: Önarckép, 1896—1902 között. O. v. 67x 39,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 7572. 21 Bohacsek Ede emlékkiállítás a Ma II. kiállítása keretében, Budapest 1917. 25 Apollinaire: „Les Indépendants", La Revue de Lettres et des Arts 1911. ápr. 20 számában emlékezik meg erről az eseményről. 26 lAjka Károly: Bohacsek Ede, Művészet, 1918. 2

' Bálint Jenő a, magyar „őstehetségek" fő felfedezője. 1919-ben ismeri meg Benedek rétért. 1925-ben hároméves szerződést köt vele művei eladására. Kiállításokat szervez (1923 Alkotás Művészház, 1928 Nemzeti Szalon, 1929 Künstlerhaus, Wien). Győri Elek, Süli András, Áldozó József, Oravecz Imre már jelentkeznek nála. A Reggel c. lap 1934-es évfolyamában számos cikkét megtalálhatjuk a naiv művészekről. Monográfiát is ír Benedek Péterről 1929-ben. 28 Vö. Madarassy lAszló: Barna János a feszületfaragó, Bp. 1934. Ijyka Károly jegyzete. Új Idők 1928, 45. sz. 546. o. 29 Vö. Bálint Jenő: Benedek Péter, Bp. 1929. A Reggel 1934. IV. 8., VII. 9., VIII. 6., VIII. 13., VIII. 27., IX. 24., X. 15. :,u Magyar őstehetségek kiállítása a Nemzeti Szalonban, Vasárnap c. lap, 1934. aug. 19, Kezdi Kovács László: Benedek Péter, Vasárnap 1928. X. 28. E cikkben írja: „Benedek Péter jelentősége tehát ott a legnagyobb, mikor művészifjúságunk idétlen és indokolatlan színrikoltozásait látjuk — a tobzódó szovjet ízléstelenségeket. Ezeknek annyi közük sincs a magyarsághoz, mint egy Kongó vidéki törzsfőnöknek." 31 Gönyei Sándor: Adatok Galgamácsa néprajzához, Néprajzi Értesítő. 32 Kállai Ernő: Együgyű piktorok. Új Idők, 1936, 13. sz.