Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)

Szabó Júlia: A naiv művészet problémái és a magyarországi emlékanyag

FÜGGELÉK (ADATOK A TANULMÁNY li A N SZEREPLŐ KEVÉSBE ISMERT MŰVÉSZEKRŐL) MOKRY MÉSZÁROS DEZSŐ (1881—1970) Sajóecsegen született. Apja tanító volt. Mosonmagyaróvárott a Mező­gazdasági Akadémiára járt. 1908 óta fest. Mint őslényku­tató, amatőr régész és zoológus működött. Bejárta Afrikát, Indiát s több utazást tett Franciaorszéigban, Olaszorszéig­ban és Törökorszéigban. Képein részben egzotikus táj élmé­nyeit, részben őslénytani kutatásaival kapcsolatos fantá­ziáit jeleníti meg, de festett magyar tájakat is. Néhány képén a szecesszió hatása érezhető. Kiáll. 1910. Budapest, Művészház, 1930. Budapest, Tamás Galéria 1913, Finnország, Új-Zéland, 1900 Pozsony, 1907, Székesfehérvár: Magyar naiv művészek. írod. Farkas Zoltán: Mokry Mészáros Dezső kiállítása a Tamás Galériá­ban, Nyugat, 1930. I. 16. Beke László, Mokry Mészáros Dezső, Valóság, 1968 BOHACSEK EDE (1889—1915) Karánsebesen született. Apja szobrász volt. Budapesten tanult az Iparművészeti Szakiskolában szobrászatot. 1910-ben festette első képét. Dekoratív tendenciájú képein a modern formaképzés nép­művészeti hatásokkal együtt jelentkezik. Mint segédház­mester halt meg Budapesten fiatal korában, tüdőbajban. Kiáll. 1917. Budapest, Emlékkiállítás, a Ma folyóirat II. kiállításán. 1965 Székesfehérvár, Nyolcak és Aktivisták kiállítás, 1966 Pozsony, 1967 Székesfehérvár, Magyar naiv művészek. írod. Hevesi Iván: Új művészeti törekvések, Ma 1919, IV. évf. 3. Hevesi Iván: Futurizmus, expresszionizmus, kubizmus, Budapest, 1919. Ke'dlai Ernő: Új magyar pik­túra, Budapest, 1925. BENEDEK PÉTER (1889—) Úszódon született föld­műves családban. Négy elemit végzett. Nyolc éves korától rajzol. Az első világháború idején hadi munkát végez Pesten egy vasgyárban, ekkor fedezi fel rajzait egy művé­szetpártoló. Első kiállítása 1923-ban nagy sikert arat. Dekoratív naturalisztikus hajlaméi művész. Bár pártolói óvják minden kultúrhatástól, festményeiben, különösen 1930-tól több „hivatásos festői módszert" fedezhetünk fel. Rendkívül differenciált színérzéke, kulturált akvarell tech­nikája már a tízes évek végén keletkezett, egészen primi­tív képeiben is érezhető. Kállai Ernő szerint: „a kispolgá­rosodó paraszt életképei, zsánerjelenetei jellegzetes önálló stílust alkotnak". Kiáll. 1923. Budapest, Alkotás Művészház, 1928. Buda­pest, Nemzeti Szalon, 1929. Wien, Künstlerhaus, 1934. Budapest, Nemzeti Szalon. Őstehetségek kiállítása. 1938. Amszterdam, Hongaarsche Oertalen, 1964. Cegléd, Gyűjte­ményes kiállítás, 1966. Székesfehérvár, Magyar naiv művé­szek . írod. Kállai: Uj magyar piktúra, Bp. 1925. 63—65. o Bálint Jenő: Benedek Péter, 1928. Mihály fi Ernő: Benedek Péter: Magyarország 1928. X. 27. Lyka Károly: Benedek Péter: Új Idők 1928. 45. sz. 546. o. Móricz Zsigmond: A földmunkás mint festőművész. Magyarország 1928. X. 28. Focillon: La peinture aux XIX—XX. siècles, Paris, 1928. Kassák Lajos: őstehetségek. Nyugat 1934. 183— 188. 1. Bedő Rudolf: Benedek Péter Művészet 1964. április, 18. o. Haulisch Lenke: Benedek Péter Művészet 1965. már­cius, 46. o. Péter Imre: Kiállítási krónika. Művészet 1965. méircius, 44—45. o. Németh Lajos: A naiv festők. Elet és Tudomány 1967. I. 13. Szabó Júlia: Benedek Péter fél­széizados pályája. Művészet, 1969. dec. GYŐRI ELEK (1906—1958) Tiszaladányban született. Gyermekkorát Tokajban töltötte. 1919-ben bal szeme meg­sérült. Kovácsmesterségét tanult Tokajban. 1931-ben rajzo­kat küldött be a Vasárnap című lap szerkesztőségébe, ahon­nan válaszul biztatást kap és elküldik neki Bálint Jenő Benedek Péterről szóló könyvét. A harmincas évek elején Pestre kerül, a Goldberger-gyárban napszámos munkát végez, bútorkocsiban, majd pincelakásban lakik, nyomorog, és egyre többet fest. Sokalakos mozgalmas képeiben Tisza­ladány és Tokaj életét, esküvőit, temetéseit, szüreti mulat­ságait, vásárait jeleníti meg. A harmicas évek közepétől több műpártoló támogatja, s a népi írók is felfigyelnek rá. A negyvenes, ötvenes években egyre inkéibb rendszeres festészeti tanulmányokat folytat, stílusa a naturalizmus­hoz közeledik. Kiáll. 1934. Budapest, Nemzeti Szalon, Őstehetség kiállí­tás. 1938. Amsterdam, Hongaarsche Oertalen. 1964. Linz, 1966. Pozsony, 1967. Székesfehérvár, Magyar naiv Művészek. írod. Bálint Jenő: A Reggel 1934. augusztus 20. és szep­tember 3. (riportok). Kállai Ernő: Együgyű piktorok, Új Idők 1936. 13. sz. Ujszászi Kálmán: Győri Elek, Magyar Csillag. Vitányi Iván: Emlékezés Győri Elekre és Gajdos Jétnosra. Művészet 1963. november. Mezei Ottó: Két naiv festő: Gajdos János és Győri Elek. Valóséig, 1966. szept. Sz. Muraközi Ágota: Magyarországi parasztfestők Nyír­egyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 1968.

Next

/
Thumbnails
Contents