Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)
Csengeryné Nagy Zsuzsa: Eötvös Loránd és Kelety Gusztáv kapcsolata
1947-ben az azóta elhunyt Eötvös Rolanda, Eötvös Loránd lánya tulajdonában volt. E sorozatból néhánya Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályának tulajdona, egy akvarell a Történeti Képcsarnokhoz került, egy pedig a művész lányának, Keleti Jolánnak birtokában van. 14 E lapok — a festői svábhegyi környezet és kilátás révén — táj-, de ugyanakkor városkép-ábrázolások is; hiszen a fejlődő város egy úgyszólván akkor formálódó részéről, a friss svéibhegyi település egyik fontos épületéről adnak hírt. Az Eötvös-villáról készült képsorozat várostörténeti érdekességét hangsúlyozza az a körülmény is, hogy Kelety vízfestményein kívül az épületről nem készült — tudomásunk szerint —• sem festmény, sem fénykép a hatvanas években. 15 A XIX. széizad folyamán a városképfestészet végigkíséri az épülő Pest-Buda arculatának minden változását. A városábrázolás tehát képzőművészeti, véirostörténeti és egyben fontos társadalomtörténeti dokumentum is. A XIX. század Pest-Budájának városképanyagéiban a sokszorosított grafika, a ceruzarajz és az olajkép egyaránt szerepel. Az olaj- és akvarellábrázolások par excellence színes volta azonban bizonyos előnyt jelent a városkép élethű arculatának megörökítésénél a nagyobbrészt monochrom sokszorosított grafikával szemben. A színes kép a város életének teljesebb és főleg korhűbb ábrázolását nyéijtja, annál is inkább, mivel a főváros későbbi arculatának színei nem fedik a száz év előtti színskálát. Az akkori, lényegesen színesebb férfidivat, és Pest-Buda vidékies, félig-meddig földművelő jellege friss árnyalatokat kevert a városképábrázolásba, szemben a későbbi világváros szürkébb és egyhangúbb tónusaival. 18ö5-ben a Rózsadombon még szőlőket találunk, amelyek zöld színfoltokat jelentenek a város testén. A földművelő lakosság gazdag népi ruházata, a felvidéki tutajosok és rác kereskedők népviselete eleven hangulatot kölcsönzött az egykori városképábrázoléisoknak. Kelety első pest-budai városképei a hatvanas évek elején keletkeznek. Ekkor már mögötte van a Bécsben, Rahlnéil végzett stúdium, s erre az évtizedre esik müncheni tanulmányéit ja is, ahol Fischbach, Voltz és Schleith tanítványa. 1 " De a városképfestés irémti érdeklődést elsősorban apja, Kiette Károly kelthette fel benne. Klettét, az apát lS38-as árvízképei megbízható, becsületes krónikásnak mutatják. Nem törekszik hatásvadászatra, pedig a borzalmas téma könnyen túlzásokra ragadhatná. A negyvennyolcas nemzedék valóságérzéke él benne és teszi rokonszenvessé lapjait. 1849-ben megfesti Budavár bevételét, melyhez a helyszínen készít tanulmányokat. 17 A 49-es ostrom után a budai várról festett tusrajzain még látszanak az ostrom ütötte sérülések a várfalakon. E képek mesterét láthatóan a kor minden jelentős eseménye és történelmi változása érinti, s arra a krónikéis hűségével reagál. Fia, Kelety Gusztáv másféle egyéniség. A fejlődő, lassan nagyvárosi rangra emelkedő főváros nem tudja lekötni érdeklődését, művészi képzeletét a budai hegyek romantikus tájai foglalkoztatják. 1895-ben Budapesten már villamos jár, ebben az évben épül a földalatti és a mai Szabadság-híd. Minderről Kelety lapjai azonban nem számolnak be. 1895-ben festi a Normafát, legszebb svábhegyi olajképét. Finom hangulatú svábhegyi képein jelen van ugyan a város, de csak mint távoli vízió, mint a romantikus szépségű svábhegyi tájak háttere. Ebben a vonatkozásban ábrázolásmódja merő ellentéte apja életközei és reális szemléletének. A budai hegyvidék tájai lijra meg éijra felbukkannak Kelety életművében, s az Eötvös-villát éibrázoló akvarellsorozat a témakör korai termékei közé tartozik (60—66. kép). E vízfestményekről megismerjük a hatalmas Eötvöstelek épületeit, s felvonul előttünk a család mindern tagja. Eötvösék feltehetően 1851-ben költöznek fel a Svéibhegyre, újonnan épült otthonukba. 18 Azonban a fejlődő Pestnek ez a gyönyörű fekvésű pontja, a Svábhegy, már korábban is szerepet játszik életükben. 1845 tavaszán a Frivalszkyházban laknak, 1 " 1848 szeptemberében a forrongó, nyugtalan várost nem tartva biztonságosnak, F]ötvös .József s rokona és báréit ja, Trefort Ágoston, az éjszakákat a Svábhegyen töltik. 20 184S július 27-én itt, a Svábhegyen látja meg a napvilágot Eötvös József fia, Loránd. 21 A vízfestménysorozat többféle vonatkozásban nyújt becses támpontot. Mint már említettük, Eötvösék az ötvenes években költöznek a villába, mely 1871-ig, Eötvös József haláláig, marad a család tulajdonéiban. Eötvös József halála után „családja nem kívánta megtartani az ingatlant, mely idővel több részre tagozódott". 22 Ma már nincs meg, 1960 körül lebontották. 23 Tematikailag valamennyi lap az Eötvös-telek építményeit és a gyönyörű kilátást variálja. Kelety ismételten lefesti az úgynevezett Karthausi-lakot, az Eötvös-teleknek ezt a sok problémát nyújtó építményét. Irodalom és hagyomány egyaránt többször hivatkozik arra, hogy Eötvös itt írta híres regényét, a Karthausit. Más források viszont céifolják, mivel a regény megjelenésének idején (1839—41) Eötvös nem lakott a Svábhegyen. 24 Siklóssy „Svábhegy" című könyvében úgy tudja, hogy „Eötvös Karthausi lakot is építtetett." 25 Ez az állítás téves, mert a később Karthausi-laknak nevezett kis nyárilak 1846-ban — tehát jóval Eötvösék Svábhegyre való költözése előtt — már állott. Egy 1846-ból való svábhegyi térkép 2 " vízfestésű díszítőrajzán látjuk a kis kerti házat, pontosan abból a nézőpontból, amelyből 15—20 évvel később Kelety lerajzolja. A két vízfestmény összehasonlításával az épület azonossága kétségtelenül megállapítható. Siklóssy említi, hogy az Eötvös-telek állítólag korábban Trefort Ágostonnak, Eötvös barátjának és későbbi rokonának tulajdonát képezte. 27 Ha ezt elfogadjuk, úgy lehetséges, hogy Eötvös, barátja vendégszeretetét élvezve, valóban időzött itt, a már a negyvenes években meglevő nyárilakban. Talán foglalkoztatta is ezen a helyen regényének problémája. Hiszen a Karthausi megjelenése (1839—41) és a nyárilak bizonyítható fennállása (1846) között nem sok az időbeli különbség. Ha valóban itt tartózkodott a
