Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)

Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludi Károly „vészei" és „nyugalmas teremtései"

céljaira, hiszen Kaiseré biztos térhatású és nem születhetett Kisfaludy bizonytalan távlatú munkája alapján. Az említett másik két kisebb igényű rézkarca a tájképek területére vezeti át munkásságát, ami már kezdettől jobban megfelelt egyéniségének, s ahol a hiányzó természeti stúdiumok nélkül is, megszerzett másolási gyakorlatával, tetszetősét tudott teremteni. Szerkesztésük könnyed, nincs igazi rokonság köztük s előbb ismertetett, önállóbb tus- és szépiarajz-kompozíciói közt. Bár e rézkarcok előképeit stílussajátosságok alapján pontosan nem állapíthatjuk meg, mégsem sorolhatjuk őket önálló kompozíciói közé. Bennük Kisfaludy biztosabbá vált rajztudását kell értékelnünk, amely e két műben már túljutott az ügyes dilettantizmuson. A Kisfaludy-irodalombéji közismertté vált az az életrajzi adat, hogy Pestre költözése után hosszú ideig gyorsan készülő kis tájképek festéséből élt. 1822-ig, Toldy Ferenctől tudjuk, „feketében" és „vízszínekkel"

22 dolgozott. Ezeket a nagy gyakorlattal festett kis képeket házigazdája értékesítette, ha talált rájuk vevőt. Jókai „Eppur si muove" című regényének Jenői Kálmán képeivel nemes indulatból ügynökösködő Tseresnyés uramja ihletődött Kisfaludy Magyar utcai házigazdájának alakjából. Az 1963-as kiállítéis előkészítésekor megjelent felhívásra száz éves lappangásából egy ilyen, kisméretű, akvarellel színezett tusrajz bukkant elő.

23 E jól sikerült munka eredetijét a „Koldustársaság"gal kapcsolatban már említett Both festőcsalád egy másik tagjémak, Jan Bothnak „Halászok a Tiberis partján a Soraetéval" metszetében sikerült megtahálnunk (11., 12. kép). Kisfaludy néhány részletében változtatott az eredeti kompozíción, az alakok s a táj arányában a tájat növelte, tehát nem mechanikus átmásolásról van szó, hanem szabadabb lemásolásról. Ügyes gyakorlatával a táj perspektíváját és levegősségét érzékletesen tudta követni. Ez az egyetlen kis mű is elhihetővé teszi azt, hogy könnyen akadt munkáira vevő, hiszen ebben az időben a pesti polgárokat magyar művészek eredeti művekkel nem kényeztették még el. Mindenesetre Kisfaludy bécsi éveinek klasszicista akadémiai stúdiumaiból következik, hogy a XVIII. századi holland táj kép festészetnek egyik itáliai iskolázottságéi és Claude Lorrain heroikus-idillikus tájainak hatását őrző művész felé fordult figyelme. Olajfestményeinek nagy csoportja alkotja Kisfaludy művészi termésének gerincét. Vásznain sehol sem találunk évszámot, vagy szignatúrát. Viharos tengeri „vészeit" s „nyugalmas teremtéseit" — hogy Kazinczy szavaival éljünk — pontos időrendi sorba rendezni nem lehetséges, de Kisfaludy munkássága esetében nem is a kronológia kutatása a lényeges, sokkal inkább témáinak gazdagodása, érdeklődésének a követett előképek válogatásában megmutatkozó változása. E képek, ha elfogadjuk a kortárs jóbarát Toldy Ferenc állítását, egy kivétellel 1822 és 1830 között Pesten készültek.

24 írói és Aurora-szerkesztői sikeres tevékenysége közepette pihentető szórakozásként nyúlt újra ecsethez, ott folytatta, ahová bécsi tanulmányai során eljutott, az ott megkedvelt mesterek műveinek lemásolásánál, ezt fejlesztette az ismert motívumrészletek egyéni egésszé való egybekomponálásáig. Festményeit legtöbbször metszetek nyomán tette át vászonra. Saját magának is ezrekre menő metszetgyűjteménye volt a húszas évek végén,

25 de kapott kölcsön is, mint egy Pyrker János Lászlóhoz, a nagy műgyűjtőhöz írott leveléből következtetjük

2

" és mint Kazinczynak Kisfaludy halála hírére Toldyhoz írott leveléből tudjuk.7 A Magyar Nemzeti Galéria Kisfaludy képét, Loutherbourg: „Hajótöröttek" című festményének másolatát (13. kép) kell olajfestményei közt elsőként tárgyalnunk, mivel feltevésünk szerint ez az egyetlen, amely még bécsi tanulmányainak időszakában készült. A kép festői kezelése kezdetlegesebb, durvább, mint a többié — a későbbieké — általában. Toldy Ferenc állítását, mely szerint 1822-ig „kirekesztőleg"

28 olajban festett, nem értelmezhetjük éigy, hogy korábban csak a vízfesték kezelését értette, hiszen a sokszor emlegetett dohányszelencéket is — mint a példa mutatta — olajfestésű jelentekkel díszítette. A festmény vak rámáján régies írással a következő szöveg olvasható: „Kisfaludy Károly Loutherbourg után" — ez az egyetlen mű, amelyen legalább valami közel egykorú utalást találhatunk. Az eredeti, Jacques Philippe Loutherbourg (1720— 1812) alkotása, ma is a bécsi Képzőművészeti Akadémia képtárának tulajdona,

29 címe a miénkkel egyezik, méretében és színezésében is igen közel áll képünkhöz (14. kép). Feltételezhető lenne az is, hogy Kisfaludy ezt a festményt későbbi időben, Pesten, valamely másolat közbejöttével készítette, de Kisfaludynak művészi munkássága, pontosan tengeri vészei azt bizonyítják, hogy a Bécsbe festői ambícióval érkező fiatalember nemcsak a rajzoktatásban vett részt, hanem valóban bekapcsolódott a táj kép festésnek az Akadémián folyó gyakorlatába is. Ott, akkoriban pedig a legkedveltebb iskolai feladat éppen ennek a festménynek a másolása volt. Még Josef Dannhausernek másfél évtizeddel későbbi „Szene aus dem Atelier eines Malers" című vásznán is, ahol tipikusan festő-atelierben dolgozó növendékeket láthatunk, ott függ szóbanforgó képünk a falon, a teremben levő más, jellegzetes, a festői oktatást szolgáló eszközök, gipsz-aktok, antik szobrok és egyéb kellékek között.

30 A strassbourgi születésű és a XVIII. század végén Angliában dolgozó Loutherbourg romantikus tárgyú tengeri viharképe csupán egyik iskolapéldája a XIX. század elején a bécsi Akadémia tájképfestési osztályán kedvelt témáknak, hol a XVIII. század közepe óta rangos mesterek: Michael Wutky, Christian és Friedrich Brand, majd a kisebb jelentőségű Laurenz Janscha irányították az oktatást.

31 A heroikus és idilli táj kép festés klasszikusainak, Gaspard Dughet-nek, a nagy Nicolas Poussinnek, Claude Lorrainnek és a llamand és holland iskola mestereinek hagyományait őrző akadémiai oktatás még a barokk kompozíciós elvekhez s a tradicionális romantikus témákhoz