Korner Éva - Gellért Andor szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 5. szám (Budapest, 1965)

Márffy Albin - Rukavina Erna: A Magyar Nemzeti Galéria elhelyezése a Budavári Palotában

megtartandó hangversenyek is. A belső kiképzés tervezésénél már figyelembe veszik a tervezők az akusztikai szempontokat, hogy a zenei műélvezetnek a technikai feltételei biztosítva legyenek, a termet pedig szóksorok helyett garnitiiraszerűen elhelyezett ülőbútorokkal rendezik be, hogy ne legyen teljesen hangversenyterem joliege — hiszen eredeti rendeltetése szerint elsősorban képzőművészeti kiállítóteremnek kell lennie. A régi magyar anyag kiállítótermeinek problémája a fára festett képek különleges védelme. A faanyag túlságos kiszáradása — amelynek az átlagos hőmérséklet mellett minden régi fa ki van téve — ezeknek a festményeknek a legnagyobb veszélyt jelentik. Ez ollen kell megvédeni a képekot megfelelő páratartalom és hőfok biztosításával, A tervezők kondicionáló berendezések elhelyezésével gondoskodnak e feltételek megteremtéséről. A trónteremből a „C" épület felé vezető folyosón XIX. századi szobrokat helyezünk el — a „C" épületnek a „D" épületet összekötő szárnyán, TJ alakú kiállítótermeiben és a „B" épületet összekötő részében XIX. századi festményeket állítunk ki. Az Új Magyar Képtár XIX. századi festészeti anyaga ma is állandó kiállítása a Nemzeti Galériának. A különbség a jelenlegi ós a tervezett kiállítás között az lesz, hogy Munkácsy Mihály képeit nem ebben a kiállító egységben, hanem teljesen elkülönítetten, az I. emelet „B" épületében, a Duna felé eső teremsorban lohet megtekinteni. A XIX. század festészetéljen Munkácsy festményei külön kiállításon való bemutatásának művészettörténeti indokai mellett technikai okai vannak. Mégpedig az, hogy a Munkácsy-képek bitumenes festékanyaga miatt a képek melegebb időszakban fokozott pusztulásnak vannak kitéve, őzért a festmények hőkondicionálása szükséges. A tervezők már dolgoznak a kondicionálás gépészeti föltételeinek megoldásán, annyi azonban most is bizonyos, hogy ezeknek a festményeknek lehetőleg meghatározott külön kiállítótermekben kell lenn ifik. A „B" épület I. emeletén egy másik állandó témakiállítás megrendezését is tervezi a Nemzeti Galéria. A történelmi festészetet, amely olyan fontos, nagy témájává lott a múlt században művészeinknek külön kiállításként kívánja a Galéria bemutatni. A XIX. századi magyar festészet állandó kiállítása megfelelő befejezésének szánja a Galéria Munkácsy és a történelmi festészet kiállítását. A szoborkiállítás nem külön kiállításként jelenik meg a palotában. A szobrokat a szóles összekötő folyosókon, nagy előcsarnokokban és tágas tereken állítjuk ki, kapcsolódva a korabeli festészeti kiállításokhoz. Az átmenő forgalmú terek egy-egy részében, folyosóvégződésekben, az épületben felállítandó büfék körül kényelmes ülőhelyekkel ellátott pihenőket kell beiktatni. Főként az olyan látogatók részére szükséges ez, akik egy alkalommal több kiállítást, legalább egy összefüggő részt akarnak megnézni — nem. is beszélve a Galéria összes kiállításaitiak megtekintéséről, amikor fizikailag is fárasztó, hosszú utat kell megtenni. Pihenőnek szánják a tervezők a nyitott, szabadtéri folyosókat, teraszokat is, ahonnan jó időben élvezetes kilátás nyílik Budapest [járatlan panorámájára, vagy a nyugati oldalról a budai hegyek, illetve a szépen kiképzett Oroszlános udvar és Mátyás-udvar felé. A teraszokra az említett kiállítótermekből nyílik kijárat. Ilyen pihenő után folytathatják útjukat a látogatók a további kiállítások felé. Az I. emeletet elhagyva a „C" épület nagy lépcsőházából a II. emeletre jutunk, ahol a „C" épületben lesz az állandó grafikai kiállítás. Terveink szerint „állandó" csak annyiban lesz, hogy ezekben a kiállítótermekben általában grafikai műveket mutatunk be. A grafikák papíranyagának védelme miatt azonban a műtárgyakat három hónapnál tovább kiállítani nem lehet. Itt tehát gyakorlatilag háromhavonként új kiállítást kell rendezni. Gazdag grafikai anyagunk módot ad arra, hogy különböző korszakok, egyegy művész munkássága, vagy akár valamilyen témakör megfelelően bemutatható legyen. A grafikai kiállításnak sajátos rendezési igényei lehetnek. A grafikai művek többféle módon is kiállíthatok: kerettel, keret nélkül — a falfelületre erősített üveglemezek mögött vagy ferde síkú üvegvitrinekben. Olykor mindezeknek a megoldásoknak a variálásával rendezik a kiállítást. A belsőépítészet lehetőséget teremt az eléggé gyakran változó kiállítások számára, hogy az anyagnak megfololőon állíthassák ki. A IIT. emelet „B" ós „D" épületébon a XX. század magyar festészete és szobrászata látható majd, a „0" épület helyiségeiben pétiig az állandó éremkiállítást helyezzük el. A grafikai kiállításhoz hasonlóan, éremkiállítás céljára som volt oddig állandó kiállítási helyiségünk. Az éremkiállítás faburkolatéi helyiségeiben a faburkolaton üvegezett, vitrinszerű nyílások lesznek, s az üveg mögött láthatók a kiállított érmek, rejtett fényforrások súroló fényű megvilágítása mellett. Ezekben a termekbon kisplasztika bemutatását is tervezzük, amelyeket a menynyezetről szúró fény fog megvilágítani. Az éremkiállítás termeiben ezenkívül más fény nem is lesz. — Itt, a III. emeleten véget érnek az állandó) kiállítások. Ezenkívül a Galériának a „C" éjJÜlot földszinti toromsorában lesz idő-szaki kiállítása. Az időszaki kiállítás központi, földszinti elhelyezését az teszi indokolttá, hogy ennél a kiállításnál különösképpen biztosítani kellett a többi kiállítástól független megtekintés lehetőségét. Az időszaki kiállítások és ugyanúgy az állandó kiállítások — a „D" épületi bejáraton kívül megközelíthetők a „C" épület Duna felőli oldalán levő bejáraton keresztül is. Ez a Galéria díszbejárata lesz, mely a „0" épület ünnepélyes, nagy előcsarnokába vezet. Az ugyancsak díszesen épített főlépcsőház is itt kezdődik. Az eléggé gyakran (többnyire két-három hónaponként) változó időszaki kiállításokon az elmúlt századok, vagy a jelenkor művészeti törekvéseit mutatjuk be. Ez történhet egy-egy