dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Ybl Ervin: Szinyei Merse Pál (1845—1920) vázlatkönyvei és rajzai a Magyar Nemzeti Galériában

dal), Pogányság, a Majális egyes részleteihez. Egy másik Majális ós egyéb kompozíciótervek, így a Domboldal a kereszttel (32. kép) és Az udvarlás is felbukkannak benne, sőt talán egy-egy képeitől független arc-, táj- és növénytanulmány, építészeti motívum. IV. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2071, 89 oldal, mérete: 160x262 mm. Használta 1866-tól 1872- ig. Ezt a vázlatkönyvet Szinyei inkább csak az 1866—69. években használta. Ebben vannak részben gondos természettanulmányai, melyek Gabriel Max tanácsára készültek. Itt látunk rajzokat A bethlehemi gyermekgyilkosság, Az öngyilkos a tengerparton, Faust és Margit szerelmeskedése, egy H eine-költemény, A francia forradalom, Az előőrs (33. kép), a Szerelmespár kompozíciókhoz, sok részlet-tanulmányt a faunok világából, így kecske-lábakat, de vannak itt későbbi ötletek a Majális legyezős nőjéhez, a nyilas ^ímor-kompozícióhoz és a Pán-herma előtti hódoláshoz, az 1877—78-ban megfestett Kentaur és faunok képének fadoronggal loholó, potrohos faunjához (10. old.). Utóbbi azonban jóval korábbi ceruza-rajz, csak később használta föl. V. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2072, 107 oldal, mérete: 160x258 mm, használta 1873— 1880-ig. Leggyakrabban ezt a vázlatkönyvet Szinyei 1874-ben és új házának építése idején, 1877—78-ban vette elő. A legelső rajzok az 1873-ban festett Mondai jelenet-tel kapcsolatosak. Itt találjuk a Jegyespár meghitt tollrajzát. 1874-ből valók a tanulmányok Szinyeiné Sárga arcképé-hez a csecsemő Félix képmásához. Háza építésekor ebben a füzetben igyekezett Szinyei megtervezni az alaprajzot, a homlokzatot, a timpanon festői díszeit. Ugyanekkor néhány antik tárgyú kompozíciója, a Léda, A tavasz ébredése, Hódolat a nyilas Ámor előtt, Szerelmespár, faunok, Évszakok, a Fürdés előtt (1880), de a Domboldal (34. kép) és talán az Évszakok második kiadásának ötletei is fölmerülnek. Háza számára itt látjuk a spanyolfal, függöny és női íróasztal terveket. A vázlatkönyvet Félix különböző ákom-bákomokkal, gyermekrajzokkal firkálta tele. VI. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2073, 57 old., mérete: 130x203 mm. Használta 1864-től 1867-ig. Ebben a vázlatkönyvében rögzítette meg Szinyei első müncheni tartózkodása után Regensburgból Pestre tett dunai útjának benyomásait, de a későbbi Hero és Leander, valamint az Apáca és lovag egyes ötletei is itt láthatók. Több természettanulmányt (arcok, női akt, birkák, fatörzsek stb.) találunk itt. Nem tudjuk, hogy a 34. és 35. oldal kompozíció-vázlatai milyen képgondolattal kapcsolatosak (Menekülés Egyiptomba, vagy Megdicsőülés?). VU. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2074, 68 oldal, mérete: 135x185 mm, használta 1863?-tól 1867-ig. A legkorábbi vázlatkönyv. A két parasztszekeret és arcképekot (részben másolatok) Szinyei legkésőbb 1863ban, de talán korábban, még Mezey Lajos vezetése alatt rajzolhatta. Később sárosi ós szepesi tájrészleteket, várakat, épületeket, állatokat, sziklákat, sok fatörzset örökített meg benne. A vázlatkönyvet azonban magával vitte Münchenbe. A tóparti részlet már bajor vidéken készülhetett. Az Attila halálá-hoz, Lenau Szegény zsidajá-hoz, továbbá a Hero és Leander-hez a kompozíció tanulmányok már Münchenben, 1867-ben jöttek létre. VIII. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2075, 276 oldal, mérete: 162 x 100 mm, használta 1864— 1870 utánig. A legproblematikusabb vázlatkönyv, ebbe éppúgy, mint a nagy (I.) vázlatkönyvébe müncheni művésztársai is rajzoltak és csak néhány ábra alatt szerepel idegen név: Berres József, Eberle Adolf (35., 140. és 222. oldal). Az első művész osztrák, Piloty tanítványa és Székely Bertalan barátja, a másik müncheni, akire szintén Piloty volt hatással. A Liezen-Mayer Sándorról (155. és 166. o.) egy zenekari fagottistáról (182. és 194. o.) való rajzok — az utóbbiak rövidülésben —, sem lehetnek Szinyeitől. Megtisztult, gyakorlott, pontos vonalvezetésük ellentétes Szinyeinek már okkor is festőibb, kuszább, keresőbb stílusától. A vázlatkönyvben levő karikatúrákat sem ő rajzolhatta. Másolatokat természetesen ő is pontosan ad vissza, így Dürer egy rézmetszetének részletét, a Négy meztelen nő (B. 75.) egyikének fejét (ezt Balogh Jolánnal ismertük fel először) és más XIX. századi művészek műveiről készített másolatokat. Ebbe a vázlatkönyvbe jegyezte föl tájékoztató sorokban 1866—67-ben fölmerült képgondolatait, hogy azokat később újra elővegye, kifejezőbb, megoldottabb képpé fejlessze. Itt találhatók a Faust-tárgyköréből vett, különböző mozzanatok, alakok, az Apáca és a lovag (35. kép), Lavallière haldokló anyja előtt, A francia forradalom, Méregkeverőnő, az antik mitológiából vett témák, faunok, kentaurok, Bacchus diadalmenete, Bacchanália, Odysseus és a szirének, Hódolat a Pán-herma előtt, táncoló menádok, a Faun festményéhez készült két nimfa-fejtanulmány, a halott Ophelia, az Évszakok, a Pogányság és ami a legfontosabb, két korai plein-air kompozíció-tanulmány, a Játszó gyermekek (16. o.) és a padon ülő, házi nyulakat szemlélő férfi (39. o.), néhány egyéb létre nem jött kompozíció ötlete (Lovascsoport) —• talán egyik-másik nem is