dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Ybl Ervin: Szinyei Merse Pál (1845—1920) vázlatkönyvei és rajzai a Magyar Nemzeti Galériában

Szinyeitől •— és igen sok közvetlen természet-tanulmány, arcok, padon ülő és sétáló férfiak, nők, síró asszony, szekér stb. Bár a rajzok zöme 1866 és 1868 között készült, mégis ebben a vázlatkönyvben próbálta ki Szinyei a jernyei templom Remete Szt. Antal oltárképe alakjának beállítását (1870). Épp így később, a hetvenes évek elején rajzolhatta egy böcklini szellemű tájképét villával, sétálókkal, amelynek mását az I. (nagy) vázlatkönyvben találjuk a 49. oldalon. Ugyancsak ezen az oldalon látjuk több-alakos képpé fejlesztve a VIII. vázlatkönyv (240. o.) gondolatát, a Sípolni tanuló kis faunt. Ennek a vázlatkönyvnek első oldalaira jegyezte föl Szinyei, hogy mennyivel tartozik müncheni festő-társainak, Benczúrnak, Liezen-Mayernak, Maxnak stb. IX. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2076, 64 oldal, mérete: 120 X 171 mm, használta 1865. VII— 1868- ig. Ceruza-vázlatok, tanulmányok korai kompozícióihoz és egy szakállas férfi fejéhez. A Faust-tárgykör (36. kép), Attila halála, V. László esküje, A betlehemi gyermekmészárlás, az Apáca és lovag, a Francia forradalom, Szerencsejáték, a Forrás, de legtöbbször a Hero és Leander alakjának ötlotei, képtervei jelennek meg. Egy ilyen A genuai promenád későbbi gondolatát veti föl (10. old.). Az előbbieket otthoni természettanulmányai, köztük az 1865 augusztus 24-én rajzolt jernyei jegenyék, a pörge-kalapos magyar paraszt és a müncheni faun-tanulmányok egészítik ki. A vágtató lovasokat ábrázoló vázlatokról nem állapíthattuk meg, hogy milyen kompozíció-tervhez tartoznak. X. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2077, 42 oldal, mérete: 222x160 mm, használta 1866— 1867-ig. Szinyei ebben a Faust-tárgykör, az Akasztott elszállítása, a Merengő apáca, a Francia forradalom, a Szerencsejáték érlelődő tanulmányait vetette papírra. Figyelemre méltó az Alamizsná-t ábrázoló kompozíció cilinderes, fátyolos házaspárral és egy munkában levő falkép (Betlehemi gyermekmészárlás?), utóbbin alul az állvány is látható. XI. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2078, 88 oldal, mérete: 78x133 mm, használta 1865— 1869- ig. Ebben leginkább természet-tanulmányok találhatók, főleg figurális részletek ceruzával, egy pedig tollal. Két másolatot (31. és 46. o.) is találunk, egyet talán Courbetnak valamelyik kevéssé ismert műve után, valószínűleg 1869-ből és egyet a Teniers-stílusát eláruló festmény vagy későbbi német metszet után. Az előbbi asszonyt, az utóbbi vándor-hegedűst ábrázol. Tanulmányok vannak a füzetben a Fehérszakállas öreg (1865), Attila halála (1866) ós a Forrás című festményekhez. Utóbbiról csak 1877-78-ban készült festmény, de a kép gondolata jóval korábbi. A karikatúra (62—63. o.) talán nem Szinyeitől való, lehetséges azonban, hogy őt ábrázolja. Ebben is számos följegyzés van művész-kollégáival kapcsolatban tartozásairól, illetőleg követeléseiről, sőt egy mosó-cédula is. XII. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2079, 61 oldal, mérete: 162 X 68 mm, használta 1877— 1878-ig. Ezt a füzetet az új jernyei ház építkezése alkalmából használta. Igen sok bejegyzést találunk itt épülő otthonával kapcsolatban. A 2. oldalon az akkor készülő Domboldal festményének egyik ceruza-vázlata. A Kőasztal gondolatának felújításáról tanúskodik az asztalon nyugvó, virágot tartó, női kéz rajza (29. o.), mint a nagy vázlatkönyvben (2. o.) vagy még inkább az 1933—2447. sz. rajz hátlapján, melyek szintén az 1872-i képgondolatot ismétlik. Két eszményi női alak (33. o.) Böcklin szellemét idézi. XIII. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2080,112 oldal, mérete: 230 x 100 mm, használta 1869— 1870-ig. Ezt a vázlatkönyvet használta Szinyei 1869-ben májusi velencei tartózkodása alatt, ebben örökítette meg a l'iazettáról, Loggiettáról vagy egyéb, ottani életből vett benyomásait, de tovább használta müncheni tartózkodása alatt. Sok impresszióját karikatúra-szerűén dolgozta föl benne. Itt találjuk a Hinta két első ötletét és — ami legfontosabb — meg nem valósult plein-air-kompozíciója tervét, A napernyős festőnő pihenőjé-t. XIV. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1933—2481, 29 oldal, mérete: 183x111 mm, használta 1864— 1865-ig. Tulajdonképpen jegyzőkönyv. Ebbe írta be Szinyei második müncheni tartózkodása alatti kiadásait. Egy-kóí rajz, köztük egy vadászemlék. XV. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1933—2482, 60 oldal, mérete: 139x80 mm, használta 1882— 1883-ig. A vázlatkönyv ceruza-tanulmányai túlnyomóan Szinyeinek 1882—83. évi bécsi tartózkodása idején készültek, mint azt a bejegyzések is föltétlenül igazolják (Modellcímek stb.). A 23. és 24. oldalán olvashatjuk 1882-ig életének és műveinek jelentős dátumát. Bizonyára az akkori bécsi ós pesti kiállítással kapcsolatosan rögzítette meg talán katalógus-előszó számára az időpontokat. Viszont az ekkor újból elővett Rokokó-\&\ függnek össze a schönbrunni parkból való tanulmányok és Chodowiecki