dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Ybl Ervin: Szinyei Merse Pál (1845—1920) vázlatkönyvei és rajzai a Magyar Nemzeti Galériában

SZINYEI MERSE PÁL (1 84 5—1 92 0) VÁZLATKÖNYVEI ÉS RAJZAI A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN Szinyei Merse Pál tizenöt vázlatkönyve önálló rajzainál is bővebb felvilágosítást nyújt a mester fejlődéséről, kompozícióinak éréséről, egészen 1883-ig, hiszen az önálló rajzok is legnagyobb részben vázlatkönyvek kiszakított lapjai. A vázlatkönyvekből nemcsak megvalósított és elejtett kópterveinek különböző mozzanatait, részlottanulmányait ismerhetjük meg, hanem számtalan termesze tstúdiumát is, melyeket tanárai és különösen festő barátja, Gabriel Max tanácsára készített Münchenben, vándorlásai alatt és otthon, Magyarországon, különösen Sárosban és Szepesben. Tanúi lehetünk 1864. évi dunai útjának Regensburgtól Pestig, a hajón rögzített benyomásainak. Kisebb vázlatkönyvei közül valamelyik mindig a zsebében lehetett, hogy a kínálkozó természetmotívumot vagy kompozícióinak újabb ötletét bennük megrögzítse. Festőkollégái is sokszor rajzoltak bele, egymásnak kölcsönözgették a vázlatkönyveket, mint ezt Szinyeinek hiteles bejegyzései is bizonyítják. Emellett Szinyei váltakozva használta a tizenöt vázlatkönyvet, nem akkor kezdett újat, mikor a régi már megtelt rajzokkal, hanem ötletszerűen vette magához azt, amelyik éppen kéznél lehetett. így a legkülönbözőbb időből találunk bennük rajzokat. Szinyei nem tulajdonított fontosságot rajzainak, nem törekedett bennük tiszta grafikai hatásra, s hogy mennyire csak átmeneti följegyzések voltak, tanúsítja, hogy közprédája volt apró gyermekeinek, akik nem egy lapját telefirkálták. Cikkünk folytatása a Művészettörténeti Munkaközösség 1953-as Evkönyvében a Szinyei rajzokról szóló tanulmányunknak, olvasásához nélkülözhetetlenül szükséges az előbbi cikk ismerete. SZINYEI MERSE VÁZLATKÖNYVEI A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN I.VAGY NAGT VÁZLATKÖNYV Leltári szám: 1928—2068, mérete: 465x480 mm, használta 1869-től 1874-ig. Szinyei jelentős kompozícióinak kialakulása szempontjából az összes vázlatkönyvek között ez a legfontosabb (27. kép). Később rajzolta bele a nagy-szakállas, marcona alabárdost, mely valószínűleg tanulmány az Eperjesi Színház megnyitása alkalmából (1881) az ő elgondolása alapján bemutatott egyik élőképhez. A vázlatkönyv A hinta, A kis horgász, A nörabló faun, a Pogányság (28—29. kép), a Gyermekek a domboldalon, a Szerelmespár, A genua i promenád, Kőasztal, (Madárdal) (30. kép). Fürdőházikó, Idill, Rokokó, Műterem, Zöld gyepen, Mondai jelenet, Kentaurok rohama kialakulásáról tanúskodik, sőt nem egy értékes, önálló rajzot (19. old.) tartalmaz, így a Jegyespár-t és több létre nem jött vagy elveszett kompozíció tervét. Érdekes, hogy a Majális-hoz nem találunk benne Szinyeinek egyetlenegy tanulmányát sem, viszont a füzetben van Böcklin rajza a Majális két sétáló nőjéhez (53. old.), Gabriel Max döntő jelentőségű ceruzavázlata a Szerelmespár-hoz (56. old.) és Gundelfingen Gyula egy gyengébb rajza (43. old.). Szinyei mindegyik rajzát névaláírásával látta el, tőle valók az idegen művészek nevének följegyzései is a ceruzatanulmányok alatt. A füzet 49. oldalán olvassuk a Böcklin szellemét eláruló és lehetséges, hogy tőle származó megjegyzést a lokális színeknek a napsütésben való erősbödéséről. Szinyei gyermekei csak a 35. lapra rajzoltak körzővel. (A «Hinta» repr. Pataky D.: Magyar rajzművészet 71. kép.) II. VÁZLATKÖNYV Leltári szám: 1928—2069, 74 oldal, mérete: 295x214 mm. Használta lS66-tól 1870-ig. Vannak benne otthoni rajzrészletek, így a Szepesi várról, természettanulmányok (31. kép), zsánerjelenetek (Cigányok), néhány korai kompozíció terve: V. László esküje, A betlehemi gyermekmészárlás, Kivégzés a francia forradalomban, Cleopatra halála, Szerencsejáték, Merengő apáca, Az őrült Margit (Faust-sorozat) stb., de különösen igen sok tanulmány a Hero és Leander különböző jeleneteihez. Legértékesebb benne a meg nem valósult, korai pleinair-kompozíciójához, a Játszó gyermekekhez készült két tanulmánya (1. és 12. old.). Gyermekei itt-ott firkáltak a füzetbe. A Cigányok című rajza (27. old.), Pongrác Ferenc Hegedülő cigányok (1836) képe (a Nemzeti Galériában) után készült. III. VÁZLATKÖNYV Ltsz.: 1928—2070, 62 oldal, mérete: 178x270 mm. Használta 1869-től 1872/3-ig. A nagy vázlatkönyvvel párhuzamosan használta. Legjelentősebb műveihez találunk benne részletötleteket, mozdulat- és természettanulmányokat. így A hinta, A ruhaszárítás, Fürdőházikó, Lovasok, Kőasztal, (Madár-