dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

A. Tyihomirov: Rombauer Oroszországban

ROMBAUER OROSZORSZÁGBAN Rombauer Johann, János, Jan (1782—1849) Oroszországban folytatott alkotómunkássága mindezideig a művészettörténetnek még bizonyos mértékben felderítetlen epizódjai közé tartozik. Saját kutatóink, ugyanúgy mint a magyar és a szlovák életrajzírók is, csupán igen rövid, egyáltalán nem kimerítő, s még ellenőrzendő közlésekre szorítkoznak. A. P. Mjuller („Idegen festők és szobrászok Oroszországban", GIZ 1925, 78. old.) öt sort szentel Rombauernek, német festőnek nevezi, és nem egészen pontosan határozza meg oroszországi tartózkodásának idejét. (1806—1821, 1806—1824 helyett). Ezt a téves dátumot átvette az állami Tretyakov Galéria katalógusa is. A pontatlanság bizonyos mértékben megbocsátható, mivelhogy nem ismeretesek Rombauernek az 1822— 1824. években festett, keltezéssel ellátott munkái. Azonban azt a tényt, hogy Rombauer Oroszországból 1824 májusában utazott el, kétségtelenül megbízható magyarországi kútfők igazolják, többek között Rombauer barátjának, Kazinczy Ferencnek levele, amelyben részletesen beszámol arról, hogyan utazott el Rombauer Pétervárról 1824 tavaszán, hogyan folytatta útját, és hogyan érkezett meg Eperjesre (Presov) ugyanennek az évnek őszén.

1 Egy orosz kútfő is megerősíti azt az állítást, hogy Rombauer 1821 után Pétervárott tartózkodott. A megboldogult, mélyen tisztelt A. F. Korosztyinnak tartozom hálával azért, hogy felhívta a figyelmemet erre a forrásműre. A „Szentpétervári épületek és lakások útmutatója vagyis címjegyzéke, tervrajzzal és a tűzoltó jelzések táblázatával" című könyvben, amelyet Szamuil Aller adott ki 1823-ban, ,,A művészek lakása" címszó alatt, a 460. oldalon olvashatjuk: „Rombauer, portréfestő, Admiraltejszkaja 90 sz.". A továbbiakban A. P. Mjuller felsorolja Rombauer „ismert" portréit, A. Ratkov-Rozsnov, Gurjev, B. V. Orlov-Gyenyiszov (V. V. Orlov-Gyeniszov helyett), Platov, Gebhardt, M. F. Uvarova, J. L. Lazarev, A. I. Nyelidov arcképét. „Idegen művészek élete Oroszországban" című művében (Akadémia, Leningrád, 1927. 97, 110., 118., 120. old.) Mjuller ismét német festőnek nevezi Rombauert, és a Szobko iratokból szemelvényeket közölve ismerteti a művész életének egyik epizódját, annak példájaként, hogy milyen volt számos Oroszországban élő idegen művész erkölcsi magatartása.

2 Azonban a magyar és szlovák kútforrások kevéssel gazdagítják tudásunkat arra vonatkozóan, hogy milyen műveket alkotott Rombauer Oroszországban művészi munkásságának legjobb éveiben, életének 24-től 42. évéig. A kitűnő Lyka Károly a rá jellemző alapossággal a Thieme-Becker Künstlerlexikon számára írt cikkében (XXVIII. 555. old.) az 1806—1824-es évszámot említi, s e korszakra vonatkozóan orosz kútforr ásókra hivatkozik — D. A. Rovinszkij lexikonára és a „Sztarie gödi" 1908—1912. évfolyamaira. Azonban az A. P. Mjuller által felsorolt műveken kívül Lyka is csak Rombauer három másik, Oroszországban alkotott művét említi meg (I. Sándor portréját, mely a művésznek nyilvánvalóan nem eredeti alkotása; Arakcsejev édesanyjának portréját és Feszler Aurél — bizonyára Ignác Aurél — arcképét). Lyka Károly „A magyar biedermeier jeles képviselőjének" nevezi Rombauert. Egy másik magyar szerző, Divald Kornél, akinek könyve bizonyos mértékben elsődleges forrásműnek tekinthető, Rombauer Oroszországban alkotott képei közül csak ötöt tud megnevezni.

3 A szlovák források még kevesebbet nyújtanak a bennünket érdeklő korszakra vonatkozóan. Mind Prokop Toman („Új szójegyzék"), mind Karol Vaculik („A XIX. század szlovák művészete", Bratislava, 1952.)

4 az 1806—1824-es évszámhoz tartják magukat Rombauer pétervári tartózkodására vonatkozóan, de nem nevezik meg cím szerint Rombauer Oroszországban alkotott műveit. Azonban Divald és Vaculik azt állítják, hogy Rombauer I. Sándor udvari festője volt, s Divald szerint ezenkívül a Szentpétervári Császári Akadémiának is tagja volt. Az utóbbi állítást megtaláljuk az eperjesi evangélikus templom anyakönyvében, a Rombauer haláláról szóló feljegyzésben is.

5 Hogy a Rombauer munkásságára vonatkozó közlések még milyen mértékben kívánják meg a további kutatómunkát és tanulmányozást, azt világosan mutatja Rombauer Magyarországon ismert műveinek jegyzéke, amelyet nemrégen kaptunk meg Magyarországról. Ez a rendkívül gondos dokumentáció alapján készített gépírásos jegyzék, amelyet szívességből adott át nekünk a budapesti Nemzeti Galéria főigazgatója, Dr. Pogány ö. Gábor, s amelyet Pogány Ö. Gábornó állított össze, 68 alkotást nevez meg; mindazonáltal ezek közül csak 8 tartozik az Oroszországban készült művek közé. Az alábbiakban ismertetett anyag alapján Rombauer Oroszországban alkotott műveinek számát 44-re egészíthetjük ki, s ezáltal ismert műveinek számát százra emelhetjük. Már ez a két számadat is megmutatja, hogy milyen lényeges helyet foglalnak el (vagyis pontosabban: kell, hogy elfoglaljanak) 9* 131