dr. D. Fehér Zsuzsa - Kabay Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 2. szám (Budapest, 1960)
Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1957—58-as évben
A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA AZ L957 —58-AS ÉVBEN Az 1957-es év volt a Magyar Nemzeti Galéria megalakulásának esztendeje. Nagy lehetőségek perspektívái és sokszor szinte alig megoldhatóan nagy feladatok jellemezték minden vonatkozásban. A Szépművészeti Múzeum valamennyi gyűjteményének magyar anyaga — 1800-tól kezdődő időhatárral — átkerült a Magyar Nemzeti Galéria Kossuth Lajostéri hatalmas palotájába. Pogány Ö. Gábor főigazgató vezetésével megalakult az új Múzeum dolgozóinak kollektívája, nagy részében azoknak a tudományos, adminisztratív és fizikai dolgozóknak az új intézményhez való kapcsolódásából, akik eddig a SzépMűvészeti Múzeumban a XIX. ós XX. századi magyar anyaggal foglalkoztak. Az épület tatarozása és a Galéria feladataihoz történő átalakítása úgyszólván az egész 1957-es esztendőben folyt. Közel félmillióba kerülő asztalos-, kőműves- és festőmunkát kellett elvégeztetni ahhoz, hogy kiállításaink és raktáraink funkcióinak megfelelően átalakítsuk a rendelkezésre álló helyiségek egymáshoz való kapcsolódását. Az 1956-os események folytán elfagyott fűtőberendezés helyreállítása is nagy költséget és munkát igényelt. Az 1957-es évben megkezdett helyreállítási és átalakítási munkák nagy része az 1958-as év elején befejezést nyert. Az 1958-as esztendő hasonló természetű, épületcsinosítási feladata az Aula első és második emeleti körfolyosóinak festése és aranyozása volt, Igen nagy munkát jelentett a Szépművészeti Múzeum és a volt Új Magyar Képtár épületeiből az anyag átköltöztetése a Magyar Nemzeti Galériába, 1957 végére kb. 6000 festmény, 2100 szobor ós 3100 érem került át Kossuth Lajos téri új otthonába. Mindhárom gyűjtemény teljes anyaga, A költözködés tervszerűen, károsodás nélkül zajlott le. Különösen problematikus feladatot jelentett a nagyméretű szoboranyag szállítása, ahol soktonnás tömegek mozgatása, épületstatikai problémák felelősségteljes megoldása várt a dolgozókra. A grafikai gyűjtemény anyagából 1957 végére a volt Tóvárosi Képtár grafikai gyűjteményének egy része került át a Kossuth Lajos térre. Élihez csatlakozott az 1958-as évben a 11 000 darabból álló rajzanyag áthozatala (a vázlatkönyvek kivételével) és a 4000 darabból álló sokszorosított grafikái anyag szállításra való előkészítése. Ugyancsak az 1958-as év feladatát képezte a magáingyűjtőktől letétként kezelt grafikai anyag átszállítása is. Ezekhez az úgyszólván két teljes esztendőt igénybevevő hatalmas méretű anyagmozgatási feladatokhoz egy hasonlóan nagyméretű raktárrendezés és leltárrevizió kapcsolódott a Galéria valamennyi osztályán. 1958 végére elkészült a, szobor- és éremanyag teljes raktárrendezése és leltárrevíziója (1821 szobor és a 375 darabból álló szoborletéti anyag, 3100 db érem). Az Új Magyar Képtár a XIX. és XX. századi tanulmányi raktár rendezésével volt elfoglalva 1958 végéig (880+980, összesen 1860 kép). Ehhez kapcsolódott még a festményletéti anyag szállítása, raktárrendezése és anyagrevíziója (1016 kép). A grafikai anyag keretezett részének (törzsanyagnak és letétnek egyaránt) raktári rendje elkészült. A leltárrevízió és a leltárkönyvek másolása a Szépművészeti Múzeum közös leltárkönyveiből folyamatban van. A fenti statisztikai adatok a gyakorlatban világos, parkettás, központi fűtéses raktártermek kellemesen áttekinthető rendjét jelentik, ahol a festmény és szobor-anyag polcokon és sodrony falakon, feliratokkal ellátva, sorakozik egymás mellett. A grafikai és éremanyag raktározására részben új, részben átalakított szekrények készültek. A grafikai szekrényeknek csupán egy része készült el 1958 végéig. Nagy munkát jelentett elsősorban a nyilvántartási csoport, de a, múzeum valamennyi dolgozója számára is az országos nyilvántartás Budapestet és vidéket, magángyűjteményeket és vidéki múzeumokat egyaránt magában foglaló lebonyolítása, sokszáz védetté nyilvánítás, nyilvántartás, helyszíni szemle, leltári leíró karton, jegyzék stb. és a nyilvántartás részére készített fényképek formájában. Múzeumunk népszerűségét, gyűjteményeinknek a közönséggel való megismertetését célozták a, Galériából történt rádióés televízióközvetítések. 1957-ben 59 100-an, 1958-ban pedig 151 310-an látogatták a Magyar Nemzeti Galéria épületében rendezett kiállításokat. Az 57-es esztendő kiállítások, látogatottság szempontjából csak töredékévet jelentett, mivel a Magyar Nemzeti Galéria első kiállításának és vele együtt az intézménynek ünnepélyes megnyitása 1957 október 5-én történt. Kiállításainkon az 1957-es évben 102, 1958-ban pedig 490 tárlatvezetést tartottak a Galéria tudományos dolgozói. A tudományos dolgozók élénk népszerűsítő és tudományos tevékenységét bizonyítják
