dr. D. Fehér Zsuzsa - Kabay Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 2. szám (Budapest, 1960)

Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1957—58-as évben

az ismeretterjesztő és tudományos dolgozatok és előadások. Az elmúlt két esztendő folyamán összesen 143 népszerűsítő dolgozat és 92 népszerűsítő előadás, 26 tudományos dolgozat és 30 tudományos jellegű előadás tanúskodik a Galéria munkatársainak ilyen irányú tevékenységéről. Tudományos dolgozóink közül többen külföldi tanulmányúton vettek részt az elmúlt két év folyamán. Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Kína, Olaszország, Románia és a Szovjetunió voltak azok az országok, melyekben a Magyar Nemzeti Galéria tudományos dolgozói és restaurátorai részben hivatalos kiküldetés, részben egyéni tanulmányút formájában megfordultak. GYŰJTEMÉNYEK : Gyűjteményeink gyarapodása — amennyiben elhalt mester alkotásáról van szó — a Galéria részérc biztosított gyűjtemény gyarapítási hitelkeret terhére történik. Műtárgyaink jelentős gazdagodását köszönhetjük azonban az Állami Vásárló Bizottságnak, mely az élő művészek alkotásainak vásárlását intézi. Az Új Magyar Képtár anyaga 1957-ben összesen 137, 1958-ban pedig 295 festménnyel gyarapodott. Különösen Derkovits Gyula művei mutatnak az utóbbi két óv folyamán örvendetes gazdagodást. A művész életművének több kiemelkedő alkotása került az 1957 — 58-as évben a Galéria birtokába. A főműveinek sorába tartozó Végzés, Artisták, a Püspöksüveges önarckép, a Halárus, a Hajókovács, a művész korai korszakát képviselő Koncert szerencsésen egészítik ki a Galériában őrzött Derkovits képek gyűjteményét. Az 1957-es év szerzeménye Hollósy Simon Parasztudvar című képe, mely a nagybányai telep alapítójának egyik késői, szokatlanul erőteljes színkezelésű alkotása (67. kép). Tornyai János kevés számú történelmi képeinek egyike, a „Rákóczi Rodostóban" szintén az 1957-es év gyarapodása. Rippl-Rónai József legújabban megszerzett Önarcképe jelentős helyet foglal el a művész önportréinak sorában. Perimutter Izsák dekoratív törekvésű „Kertben" című képe a művésztől őrzött anyag gazdagodását jelenti. A gödöllői festők anyagának bővítését célozta Kőrösfői Kriesch Aladár „Virágzó fák" című művének megvásárlása. Élő művészeinknek : Czóbel Bélának, Márffy Ödönnek, Barcsay Jenőnek stb. stb., gyűjteményes kiállításai szintén magas művészi színvonalú vásárlásokra szolgáltattak lehetőséget (Czóbel Béla : Női portré, Márffy Ödön : Gulácsy Lajos arcképe stb., stb.). A Szoborosztály állománya 1957-ben 37, 1958-ban pedig 54 műtárggyal bővült. Stróbl Alajos fehér márvány Leányfeje (Luischen) előnyösen egészíti ki reprezentatív Stróbl-anyagunkat. A szobor önfeledt, gyermeki bája jelenleg az állandó szoborkiállítást gazdagítja, Rubletzky Géza : Anya gyermekével című műve a művész oeuvre-jének egyik legkiválóbb darabja. Bensőséges hatású, szépen mintázott szobor. Jálics Ernő : Álló nő című akt-szobra erőteljes, rusztikus szobrászi felfogást tükröz, s igen jól reprezentálja mesterét. Goldmann György : Álló munkás-a a szocialista művész egyik főműve. Korának haladó művészetét képviseli. Haladó világszemléletet tükröz a népek barátságának, békés együttműködésének gondolatát Bokros Birman Dezső : Dunavölgyi népek kórusa című jellegzetes műve is. Jálics Ernő és Goldmann György szobra nagyméretű szoborműveik sorát gyarapították, Mikus Sándor Fésülködője, Kerényi Jenő Keresztelő Jánosa és Ijjásza, Erdey Dezső Tányéros fiú, Korsós lány című szobrai viszont a Galéria gazdag kisplasztikái gyűjteményének lettek kiegészítői. Kárpáti Anna jellegzetesen mai ízű, hetyke kiállású Álló női aktja — szintén kisplasztika —, a legifjabb generáció munkáinak számát növeli a Galériában. Ugyancsak fiatal művész alkotása Mészáros Dezső markáns fogalmazású, tehetségre valló Beethoven feje is. Borsos Miklóstól a Kantár nélkül című rézdomborítás (68. kép), Ferenczy Bénitől pedig Leány-portré című bronza került a szoborosztály birtokába, Ferenczy Béni műve a mester legutóbbi éveinek terméséből való. Az Eremtár 1957-ben 14, 1958-ban 4 művel gyarapodott. A vásárlások egy része a gyűjteményben már eddig is képviselt idősebb mesterek újabb műveinek megszerzését célozta, mint pl. a gazdag régi anyaggal szereplő Reményi József 1952-ben készített Kodály Zoltánt ábrázoló érme. Csillag István és Csúcs Ferenc is újabb munkáikkal szerepeltek a vásárlási listán, melyek mindkettőjük szép számú régi anyagát voltak hivatva kiegészíteni. Mártsa István Leonardo és Kiss Sándor Rembrandt és Tavasz (69. kép) című érmeinek megvásárlása viszont nem csupán néhány sikerült, művészi éremmel való gazdagodását jelentette a gyűjteménynek, hanem egyben az éremanyagban eddig alig képviselt legfiatalabb érmészgeneráció alkotásainak számbeli sokasodását is. ÄZörafikai Osztály 1957-ben 175 darab rajzzal és 123 db sokszorosított grafikával, 1958-ban 344 db rajzzal ós 78 db sokszorosított grafikával gyarapodott, A XIX. századi új szerzemények közül Sikó Miklós ós Petrich András egy-egy aquarelljét, Kelety Gusztáv' a Száműzött parkjához készült vázlatait és Sterió Károly aquarell arcképeit említjük. Fényes Adolf Szerelmespár című ceruzarajza, Dési Huber, Mészáros László, Kcrnstok Károly ós Márffy Ödön önarcképei szintén az utóbbi két év gyarapodását