dr. D. Fehér Zsuzsa - Pásztói Margil szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 1. szám (Budapest, 1959)

ADATTÁR - Pataky Dénesné: Derkovits Gyula plasztikai alkotásai

napra való fenntartásáért minden áldozatot meghozó proletárasszony típusát. Vádol, feltár és felemel ez a szobor. Vádolja a kapitalista rendet, feltárja, a proletárélet nyomorúságát, a kisemmizettek embertelen küzdelmét a puszta, létért, a mindennapi kenyérért, de mégis felemel erejével, őszinteségével, emberségével. A szobor felfogásával rokon egy későbbi, ugyancsak feleségét ábrázoló ceruzarajza (9:5. kép). A sokszor lerajzolt, megfestett kedves arc — mely apoteózisát az 1934-ben festett Anya c. alkotásán nyerte el — tekintete azonos a szoboréval, a haj hullámai éppúgy omlanak a fülekre és övezik a szélescsontú arcot, a vastag száj kissé felnyílik, a megjelenítés azonban lágyabb, festőibb, az arc plasztikáját fényárnyékkal itt csak elmosódva érezteti. A körvonalak sem írják körül oly vastagon, oly élesen, oly plasztikába kívánkozón a formákat. A megoldás síkszerű, de még nem oly vázlat szerűen vékony körvonalú, mindent a körvonal lágy hajtásával összefoglaló és kifejező, mint késői rajzain; így stílusának átmeneti idejéből való.

6 Időrendben második plasztikai alkotása egy Sebesült lovast ábrázoló dombormű

7 (95. kép). A kitűnően megkomponált dombormű megtorpanva ágaskodó lovat és utolsó erejével a ló kantárát balkezével visszarántó, jobb térde felé hanyatló lovast ábrázol. Jobbkeze erőtlenül a jobblába felé esik. A kompozíció Derkovits anatómiai tudásáról és nagyszerű komponáló erejéről beszél. Ló és lovasa drámai lendületben kapcsolódnak össze. A mozgalmas körvonal lágy hullámokban fogja körül a kompozíciót, feloldja és motiválja a tömbszerűséget. A ló és lovas testének hajlásai egységes ritmusban hangsúlyozzák egymást, A kompozíció drámai lendülete már a szerkezetből adódik, a művész élére állított négyszögbe komponálta. Az ágaskodó ló testének formáit nagy, ívelt felületekkel foglalta, össze, ezzel az uralkodó vonalritmust is megadta. A ló hátrahajló nyakának íve a hátán ülő lovas lehajló testének ívében folytatódik és ezt az összezárt egységet hangsúlyozza, a ló hátsó leiének és farkának kettős íve. Minden vonal szigorúan egységbe olvad, ellensúlyozza és hangsúlyozza egymást a kompozíción. A ló fejének hajlása a férfi balkarjának hajtásában hangsúlyozódik tovább, a férfi lehajló feje a ló hátsó lábának hajlásúban találja meg ritmusát, de a tekintetet a sebesült ernyedten lógó jobbkeze is a ló jobb lábára irányítja, A lehajló lovas jobb lábának mozgását a ló bal első lábának mozgása ellensúlyozza, mely a kompozíción belül újabb négyszögbe kapcsolja a ló jobb mellső és hátsó lábát, a sebesült jobblábát és alsó karját. A lábak mozgásritmusát felerősítik az ismétlések, a bal hátsó láb és a bal mellső láb ugró mozdulata, A kitűnően megkomponált, expresszív erejű lapos dombormű Derkovits legjobb plasztikai alkotása. Derkovitsot a lovak ábrázolása sokat foglalkoztatta, első, fennmaradt rajzainak egyike 1916-ból is lovakat ábrázol narancssárga krétával. Kernstok Károly hatása alatt újból felmerült festészetében a ló és lovas témája és egész expresszionista korszakán át képzeletében fel-fel bukkant.

8 Bécsi Időszakában képeinek indulati tartalma egyre izgatottabbá, egyre drámaibbá vált, a lovakat is egyre vadabb mozgásokban ragadta, meg. Ebben valószínűleg a német expresszionisták hatása is szerepet játszott, de inkább csak az impulzust vette át tőlük, a kitörő indulat, a drámai erő romantikus lényének adottsága, volt, amelyet a testi-lelki szenvedés, a nyomorral való állandó viaskodás még csak élesebbé telt. Az öntudatos forradalmár művész az egyre (dementárisabbá váló szenvedélyt az elnyomottak szolgálatába állította, a kisemmizettek életét leplezi le minden képe : az állatok, a lovak ábrázolása is e képek kompozíciós részlet ekéid szerepel. Sebesült lovast ábrázoló domborműve 1924-ben készülhet et t. Legközelebbi analógiája, az 1924-ben lestett Lovasok című képen

9 látható (94. kép). A kép baloldalán a, lován kissé visszaforduló meztelen lovas a Sebesült lovas férfialakja,, a vastag, kissé szálkás vonalú, igen plasztikus hatású rajz ugyanúgy érvényesül a domborművön is. A ló teste is a dombormű lovának izmos teste. Az első sorban lévő lovasok közül a második lova ugyanolyan visszahőkölő tartásban ábrázolt, mint a domborművön kifaragott ló. A szenvedélyes hangú festmény a háború élményéből eredt, akár az 1925-ben festett Menekülés (96. kép) és amelyen a szekérbe fogott baloldali ló hátraszegzett fejének tartása a domborművön ábrázolt lóéval azonos. Ugyancsak ily helyzetben festette meg a baloldali lovat a Menekülés 1926. évből való változatán, a jobboldali lónak pedig testtartása mutat megegyezést a dombormű felfogásával. Mindhárom képen az alakok ábrázolása igen plasztikus, a fény-árnyék hatás még fokozza ezt a plaszticitást. A sebesült lovashoz vázlatot nem készített, a rajzot a körtefalemezre vázolta fel és úgy metszette körül. !» 1927 — 28-tól kezdve Derkovits a plasztikus formaképzéstől teljesen eltávolodott és Termékenység c. kis szobrán kívül a szobrászat területére több kirándulást nem is tett. A Termékenységnek témája ugyancsak visszavisszatér művészetében (97. kép). Sorstól tiport, kínban tolt élete leggyöngédebb gondolatait a termékenység, az anya váltotta ki belőle. Ebben összpontosult hite a jövőben, egy új proletár humanizmusban. E témának első megfogalmazásait még a