Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 3. (Budapest, 2012)
a Hungária74 75, a Lujza76, a Hitelbank77, az Erzsébet78, a Haggenmacker79 malmok Budapestről; és a vidékiek: az Eperjes80, a Vác81, a Hatvan82, a Borsod-Miskolci83, a Losonci84 malmok épületeit ábrázolják. Három levél a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum külföldi megítéléséhez kapcsolódik, amelyek folyományaként Erdélyi Mórt kérték fel a múzeum épületéről és kiállításairól készítendő fényképek beszállításával. Az első Braunow Péter szentpétervári egyetemi tanár levele. Részére 29 darab, 182 koronás számlát mellékeltek Erdélyi felkérésére: „Az illető harmadízben tett látogatást és ez alkalommal azon óhajának adott kifejezést, miszerint részére a múzeum termeiről felvételeket készíttessünk, mely felvételeket az orosz földmívelési kormányzatnak szándékozna bemutatni. ... bátorkodom azon véleményemnek kifejezést adni, miszerint múzeumunknak a külfölddel szemben való tüzetesebb megismertetése érdekében az orosz kormánynak a múzeumunk termeinek fényképei dr. Braunow tanár útján átengedő lenne. Kérem Nagyméltóságodat miszerint fővárosunk egyik előkelőbb fényképészét a felvételek eszközlésével megbízatni...”85 1910 februárjában az argentin konzul P. H. Enrique Paatz levélben kereste meg szintén a múzeumot, „.. .Az argentinjai kormány ... el is határozta, hogy ... Buenos Airesben egy hasonló intézményt óhajt létesíteni ... úgy annak külső építkezéseit, mint és főleg pedig annak legértékesebb részét képező belső tudományos szakszerű és a célzatnak teljesen megfelelő belső berendezéseit hűen előtükröző képekben, illetve fotográfiai felvételekben mutathassam be kormányomnak.”86 Erdélyi Mórnak az argentin kormány részére megrendelt, a múzeum épületeit és belső berendezését feltüntető 32 darab fényképét át is vették. A harmadik, H. Bolton (Bristol Museum and Art Galery) a bristoli Natural History kurátorának 1911 júliusában íródott levele, amelyben köszönetét fejezi ki az általa a Mezőgazdasági Múzeumtól megrendelt 25 fénykép elkészültéért - melyeket Erdélyi készített -, és az elküldött angol nyelvű múzeumi ismertetőért.87 Az intézmény és Erdélyi Mór között a levelezés ezt követően egészen 1926 decemberéig megszakadt, majd újra folytatódott 1929-ig. Ennek okáról így írt: „1914-től a világháború kitörésétől 1924 évig - a háború befejezéséig, tehát 10 éven át a nemzeti kulturális munka szünetelvén, a lemezekben rejlő nagy tőke semmit sem kamatozott”.88 1926-ban újra az általa készített diapozitívek Pannonhalma. A magyar állam ezeréves fennállását megörökítő hét vidéki emlékmű 896-1896 című album. A magyar kormány megbízásából kiadja Erdélyi Mór csász. és kir. udvari fényképész. Hornyánszky Victor csász. és kir. udvari nyomdája, Budapest, 1898. pótlása került szóba. Ismét a munkadíjról folyt az alkudozás Paikert igazgatóval: ....nagyra becsülöm és tisztelem Méltóságod azon nemes intencióját, hogy a kiváló vezetése alatt álló maga nemében páratlan világhírű Museum fejlesztését gazdaságosan kívánja eszközölni és a maga részéről szerény hatáskörömben készséggel állítom szolgálataimat Méltóságod kegyes rendelkezésére és minden szerénységem mellett is azt hiszem, hogy gazdag képanyagommal e törekvést elő tudom segíteni. Ebben az esetben is ... e közérdekű munka és Méltóságod nagyrabecsült személye iránti hazafias tekintetből 20%-al leszállítom a diapozitív-ek árát... Ennél tovább nem mehetek. Végtelenül sajnálom, ha minden előzékenységem dacára Méltóságod műintézetem munkájára nem reflektálna. Méltóságod törekvését ismerve, nem hittem, hogy bárki a gyűjtő munka keretén belül tudna csak megközelítőleg is annyit nyújtani, mint a vezetésem alatt álló intézet.”89 A hosszú egyeztetések után Erdélyi elvégezte a munkát. Feljegyzések sora tanúskodik a kiállításokban szereplő fényképek siralmas állapotáról: a „képek viszont annyira rossz állapotban vannak, hogy így csak szégyenére válnak a múzeumnak és föltétlenül kicserélendők, vagy eltávolítandók. Úgy érzem, hogy ezt nem csak a múzeum érdeke követeli, hanem elsősorban a képeket készítő fényképész üzleti reputáció is, a 74 Leltári száma: KM 59.51.1. 75 Leltári száma: KM 59.52.1. 76 Leltári száma: KM 59.54.1. 77 Leltári száma: KM 59.75.1. 78 Leltári száma: KM 59.80.1. 79 Leltári száma: KM 59.56.1. 80 Leltári száma: KM 59.57.1. 81 Leltári száma: KM 59.53.1. 82 Leltári száma: KM 59.55.1. 83 Leltári száma: KM 59.59.1. 84 Leltári száma: KM 59.73.1. 85 MMgM MD 103/1908. 86 MMgM MD 1910. február. A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum igazgatójához intézett irat másolata a 47. szám alatt található. 87 MMgM MD 366/1911 július. H. Bolton levele. 88 MMgM MD 611/926. 89 Uo.
