Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 3. (Budapest, 2012)
. I A fotográfus nyomtatott szignója Erdélyi Mór elismerő címei levélpapírjáról melyen ezek a foltos állapotba lévő diapozitívok semmi esetre sem használhatnak. Éppen ezért azt a közvetítő ajánlatot teszem, hogy ezeket az előkelő és forgalmas helyen kiállított, tehát reklamírozott, cégjelzéses képeket a műintézet önköltség áron — vagy teljesen díjtalanul!, - minden üzleti haszontól eltekintve, hozassa rendbe vagy ha ezt nem tudja, a megfelelő negatívok biztosított kölcsönadásával nyújtva módot arra, hogy azokat házilag, saját fényképműhelyünkben elkészíttethessem.”90 „...mint szakember meg vagyok róla győződve, hogy Önök képtelenek 50-60 centiméter nagyságú diapozitíveknek szakszerű elkészítésére, több anyagot rontanának, amíg egy jó diapozitívet képesek lennének létre hozni, mint amennyit én a munkáért számítok. Nem is hiszem, hogy Múzeumnak olyan nagyarányú berendezkedése lenne, mint amilyen ennek a munkának kifogástalan elkészítésére szükséges.”91 Végül is az intézmény beleegyezett, hogy Erdélyi készítse el a fényképeket, mert a vállalt garancia mellett így egészen új és kifogástalan felvételekkel pótolhatták a régieket. Újabb adalék 1927-ből, mely szerint Ihos, a múzeum egyik munkatársa mintegy 200 darab „közönséges Erdélyi féle fényképet” nézett át: „laikus szempontból igen szépnek minősíthetők”, de magas áruk miatt nem eladhatóak sem a hazai, sem a külföldi közönség számára, továbbá „amatőr ötletszerűséggel” lett kiválogatva az anyag, így „jobb lesz ... előre kitervezett célokkal rendszeres gyűjteményt készítenünk a mezőgazdaság szakmáiról”.92 Ezzel a mondattal egy múzeumi fényképgyűjtemény tudatos létrehozásának és gyarapításának a szándékát fogalmazták meg, melynek megvalósításában komolyan számítottak Erdélyi Mór alkotásaira. De ugyanezt fogalmazta meg az egy évvel korábbi főigazgatói levél is: „...Amint erre már említést tettem, nagyszabású fényképgyűjtemény összegyűjtését és fényképek itt a múzeumban való árusítását is, mely munkában címzett műintézetet is szándékomban áll részletezni”.93 A mezőgazdasági munkásházak fényképsorozattal kapcsolatban 1927-ben Mayer János földművelésügyi miniszter kérte a múzeum igazgatóságát, hogy a Nemzetek Szövetsége mellett működő genfi nemzetközi munkaügyi hivatal részére gazdasági cselédek és munkások életéből vett felvételeket és hozzájuk kapcsolható ismertető leírásokat szerezzen be.94 Tekintettel arra, hogy a múzeum „a leiratban jelzett czélra szükséges fényképekkel ... nem rendelkezett, így azok beszerzése céljából Erdélyi fényképészhez”95 fordultak, ugyan a múzeum leltárkönyvének 1910-ben bejegyzett tárgyai között rögzítették 131 darab „Vidéki munkásházak” tematikájú fénykép96 megvásárlását. A gyűjteményben szereplő több mint száz darabos fényképegyüttest az intézmény akkori főigazgatója nem akarta megbontani még erre a nemzetközi felkérésre sem. Ezért keresték meg újra Erdélyi Mórt, akinél „még sok kitűnő felvétel és negatív van abból a sorozatból, amelyet annak idején Kellér Gyula a Földmívelésügyi Minisztériumban a háziipari és munkásügyek előadója ... megrendelt”.97 Ezt megerősítik a múzeumigazgató sorai: „ ... mert a gyűjteményben sok olyan fénykép van, mely kétségtelen bizonyítékot nyújt a magyar államot és társadalmat a megszállás előtti időkben végzett kiváló kultúrmunkájáról”.98 Mayer János miniszter végül engedélyezte a fényképek beszerzését: „.. .a munkástelepet ábrázoló huszonhat képből álló negatív sorozatból a jelzett cél szempontjából leginkább jellegzetességgel bíró 12 /tizenkettő/ darab képet válaszsza ki, azokat az Erdélyi fényképész cégtől szerezze be ... Ezen diapozitívek a kép tárgyát feltüntető magyar és francia nyelvű szöveg-címkékkel látandók el, esetleg azokhoz magyar és francia nyelvű rövid ismertető szöveg is mellékelendő. ... Egyben ... hozzájárulok ah-90 MMgM MD 270/1927. 91 Uo. 92 MMgM MD 1927. május 2. 93 MMgM MD 611/926. 94 MMgM MD 776/1927. 95 Uo. 96 Leltárkönyv 1909—1920/21 140. tétel. 97 MMgM MD 1927/766. 98 Uo. 14
