Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 3. (Budapest, 2012)

. J. 1 Erzsébet tér a Deák Ferenc utca felöl, 1896 körül. A Szent István Bazilikától balra található második házban volt az első műterme. Erdélyi Mór felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképgyűjtemény A FOTOGRÁFUS Erdélyi Mór pályája Erdélyi Mór magyar királyi kormányfőtanácsos, csá­szári és királyi udvari fényképész^ és filmgyártulajdonos 1866. december 3-án3 született Érsekújváron. Apja jó­módú terménykereskedő volt, „akinek uszályai Gáláétól Passauig jártak a Dunán, ám egyik napról a másikra tönkrement”.4 A család anyagi helyzete az 1873-as bécsi krach után megrendült, majd az 1890-es évekre elszegé­nyedése miatt megélhetést kellett keresnie.5 így érettsé­gije előtt kimaradt az érsekújvári ferences gimnáziumból és a család második legidősebb gyermekeként állás után kellett néznie. A hetedik osztályos jó tanuló csapásként élte meg, hogy abba kellett hagynia az iskolát.6 Buda­pestre utazott fényképészmesterséget tanulni. Ellinger Ede udvari címet elnyert, neves fotográfus és műtermi fényképészhez állt be, akinél 1884-1891 között inasként tevékenykedett.7 Ezt követően 1891-ben nyitotta meg első műtermét Pesten, az Erzsébet tér 18-ban, melyet számára már a kezdetektől úgy tervezték, hogy ott lesz a lakása és felette üvegműterme.8 1896-ban 15 évre szóló bérleti szerződést kötött a Magyar Királyi Tudományegyetemi Alappal, mivel az orvosi egyetem egykori épületének he­lyén, a Kossuth Lajos utca és az Újvilág utca által hatá­rolt saroktelken felépült a tudományegyetem tulajdonát képező díszes bérpalota.9 Ennek az épületnek az ötödik emeletére a nyugati oldal padlásteréből fényképészeti A fotográfus műterme a Kossuth Lajos utca és a Semmelweis utca sarkán, 1900 körűi A ház homlokzatán Erdélyi Mór cégére látható. Klösz György felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképgyűjtemény műtermet építettek, melynek első bérlője Erdélyi Mór volt.10 * Az épület udvarának nyugati oldalán, „L”-alapraj­­zü beépítésben jelent meg a műterem. „A ... tervek sze­rint a 7,55x9,98 m-es felvételi terem a Semmelweis utcai részen helyezkedett el, három nagy és kisebb ablakkal az utca felé. A felvételi szobát egy előszobából és egy vá­róteremből lehetett megközelíteni. Ez utóbbihoz három kisebb helyiség, valószínűleg szalonok tartoztak. A fel­vételi teremhez tartozó sötétkamra 2,43 m hosszú volt. A Hatvány utca felé eső szárny teljes frontján kapott ... helyet a könyvkötő terem (5,10 x 3,42 m), az üvegtetejű kopírozó terem (10,50 m), valamint a festő és retusáló termek.”" A századforduló éveiben ezt a főváros egyik legmodernebb fotografáló intézetének tartották. Már ekkor sikeres és keresett portréfényképész volt, műtermét politikusok, arisztokraták, jeles tudósok láto­gatták. Első munkái között találjuk a Fővárosi Tanács 3 Győri Lajos: Ki kicsoda a magyar fotográfiában című életrajzi lexikon adattára. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár Fotó­­történeti Dokumentáció: Erdélyi Mór. (A továbbiakban: Győri MNM TF.) 4 Kincses Károly: A Magyarország album fényképésze. MNM TF. (A továbbiakban: Kincses MNM TF.) 5 Baróti Judit: Erdélyi Mór élete és munkássága. In Fotóművészet 1997:5-6. (A továbbiakban: Baróti 1997.) 6 Kincses MNM TF. 7 Demeter Zsuzsanna: Erdélyi Mór. MNM TF, Adattár: Erdélyi Mór. 8 Uo. 9 Cs. Plank Ibolya: Fényképészműtermek Budapesten. http://bfl.archivportal.hU/id-226-cs_plank_ibolya:fenykepeszmutermek.html és uő: In Budapesti Negyed 1997. 15: 6-105. (Megtekintve: 2011. november 15.) 10 Uo. " Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents