Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 3. (Budapest, 2012)
megrendeléseit, továbbá a Ferenc Józsefet ábrázoló olajfestményről kívánt fényképmásolatot készíteni a legnagyobb méretben és lefotografálta a Királyi Palotát is.12 „A királyt, a főhercegeket, a minisztereket gondolkodás nélkül, az államtitkárokat, főispánokat, polgármestereket némi húzódózás után fényképezte, azon alul pedig már csak első asszisztense készítette a portrékat.”13 1894-ben kapta meg О császári és apostoli királyi Felsége főudvarmesteri hivatalától az udvari fényképész címet.14 Ezt követően szinte állandó megbízásai voltak az udvartól. Ennek kapcsán, valamint nem utolsó sorban jó üzleti érzékének köszönhetően minden jelentős társadalmi és politikai eseményen részt vett, ahol megszállottan dolgozott, fotografált. Riportjai, táj- és városfeivételei a századforduló legjelentősebb riporter egyéniségévé tették.15 Ide kapcsolódik Paikert Alajos, a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum igazgatójához írott egyik levele: „műintézetem milliónyi, a nemzeti életre minden vonatkozásban kiterjedő, és nemzeti kincset képviselő lemezanyagának őrzésére tágas, drága helyiségeket és kezelésére megfelelő személyzetet tart fenn. Úgy az egyik, mint a másik évente óriási összegeket emészt fel.”16 Érdeklődése a műtermi fotografálás mellett másra is kiterjedt. Vállalata a fényképészet minden ágazatával és filmkészítéssel is foglalkozott, ahogyan ezt hirdetése is bizonyítja: „Fényképfölvételek naponta reggel 8 órától este 6 óráig. Eletnagyságú fényképek, aquarell és olajfestményű képek eredeti fényképfölvételek vagy bármely kis fénykép után. Külön osztály: külső (házon kívüli) fölvételekre, úgymint tájképekre, csoport fényképek és ipari célokra, gyártelepek és műtárgyak fényképezése.”17 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum fényképszerzeményei Erdélyi Mórtól adattári források alapján A múzeumtörténeti dokumentáció nagy része az intézmény és a fotográfus levelezése, amely gyakran fotótechnika-történeti meghatározásokat is magában foglal. Fontos megjegyezni, hogy a továbbiakban tárgyalásra kerülő fényképek „Erdélyi Mór műhelyének” alkotásai, de az idő előrehaladtával nem kizárólagosan ő fotografált, hanem munkatársai is. Azonban lényegesnek tartjuk, hogy ezek a felvételek is szerepeljenek a katalógusban. A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum létrejötte pillanatában komoly, országos eredménynek számított, melyet Darányi Ignác földművelésügyi miniszter létesített. A korabeli látogatóközönség által megkedvelt Vajdahunyadvár épületegyüttese 1907-re készülhetett el végleges formájában, melyet Ferenc József uralkodó avatott fel ünnepélyes külsőségek közepette. A múze-Erdélyi Mór kirakata a mai Kígyó utca egykori házának falán. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképgyűjtemény um „a földmívelésügyi ... Minister fennhatósága alatt áll és a Városligetben az 1896. évi ezredéves kiállítás volt történelmi csoportja összes épületeiben”18 került elhelyezésre. A több évig tartó építkezések időszakában a kiállításokban berendezett gyűjtemények többszöri átköltöztetést szenvedtek el. A mai Rákóczi út (valaha Kerepesi út) egyik épületében mindazok a kiállítások megtalálhatóak voltak, amelyek az 1907 júniusában felavatott Vajdahunyadvárban elsőként nyíltak meg. Erről tudósítanak a korabeli múzeumi szakkatalógusok. Ezek és a gyűjteményben beazonosított Erdélyi Mór fényképegyüttes bemutatják a Kerepesi úti épületben berendezett összes kiállítást. A 24 albumin fénykép19 minden példányának bal alsó sarkában nyomtatottan: Erdélyi, császári és királyi udvari fényképész, jobboldalon pedig műtermének pontos címe: „Budapest, Újvilág u. 2. sz. a Kossuth Lajos u. sarkán” - olvasható. Néhány az egykori kiállítások közül: gabonafélék, kukorica, ménesbirtokok, selyemtenyésztés, gazdasági épületmodellek, tejgazdaság, állattenyésztés, talaj- és trágyaosztály, gazdasági eszközök, méhészet, ménesbirtokok, cukor- és szeszipar, cukorrépa-fajtagyűjtemény. Ugyancsak ez a sorozat őrzi az utókor számára a - ma már nem látható - Schmahl Henrik által 1898-ban tervezett egykori Kerepesi úti épület homlokzati felvételét, valamint az irodák puritán berendezését. A fényképekhez kapcsolódik egy jóval későbbi, 1929. májusi levél, melyet Erdélyi Mór írt Paikert Alajos múzeumigazgatónak: „...Örömmel közlöm ..., hogy megtaláltam a Museum első Rákóczi úti otthonáról annak idején készített fényképfelvételeimnek negatívjait is. Ezt azért emelem ki külön, mert méltóságod - mikor a fényképeket bemutattam - azt kérdezte tőlem, vájjon vannak-e felvételeim a Museum ezen első otthonáról, amire akkor válaszolni nem tudtam, mert nem emlékeztem határozottan arra, hogy készítettem-e ily felvételeket, azonban a lemezekre rábukkanva visszaemlékeztem arra, hogy mielőtt a Museum régi helyét elhagyta, - vagyis átköltözés előtt 12 Baróti 1997. 13 Sándor Tibor - Kincses Károly: Fotó/város/történet. Híres fényképészek a városról. Párhuzamos nézőpontok: ahogy a várostörténész és ahogy a fotótörténész látja. In Budapesti Negyed 1997. 15 vagy uő: http://epa.oszk.hu/00000/00003/00013/kincses.htm (Megtekintve: 2011. november 15.) 14 Baróti 1997. 15 Szilágyi Gábor - Kardos Sándor: Leletek a magyar fotográfia történetéből. Bp. 1984. 463. 16 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteménye (A továbbiakban: MMgM MD) 611/926. 17 MNM TF: Erdélyi Mór. 18 Előzetes tájékoztató a Gazdasági Múzeumban. Bp. 1897. 19 Leltári száma: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye (A továbbiakban: EF) 1582-1605. 7
