Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

Fehér György: A magyar mezőgazdaság történetének rövid áttekintése, 1848-1956

Fehér György A magyar mezőgazdaság történetének rövid áttekintése, 1848-1956 A 110 éve alapított Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapvető feladata az ország agrármúltjának kutatása, tárgyi és szellemi értékeinek megőrzése, bemutatása. E sokrétű tevékenység eredményei kiállítások, konferenciák és kiadványok formájában hasznosulnak a tudományos világ kisebb számú képviselői és a tágabb értelemben vett érdeklődő közvélemény számára. Az 1956-os forradalom 50. évfordulója tiszteletére a múzeum - az alapító okiratában megfogalmazottak szellemében - kiállítással és tudományos ülés szervezésével tett eleget kötelezettségének. Annál is inkább szükség volt erre a vállalkozásra, mivel 1956 eseményeinek az utóbbi évtizedekben örvendetesen növekvő számú kutatásait még mindig a politikatörténeti irányultság túlsúlya jellemzi. A forradalom összetett kérdéskörét vizsgáló kutatók eddig meglehetősen kevés figyelmet fordítottak az agrárkérdésre, a falusi társadalomra. Nem állnak rendelkezésünkre részletes feltáró vizsgálat eredményeit összefoglaló munkák, amelyekben választ kaphatnánk arra a kérdésre, hogy az 1956-os forradalmat kiváltó okok között milyen súllyal voltak jelen a parasztság megoldásért kiáltó gondjai, és általában a mezőgazdasági termelés útjában álló akadályok elhárításának halasztást már nem tűrő kényszere. A Mezőgazdasági Múzeumban tartott konferencia előadói ezekre a kérdésekre keresték a választ, és főbb megállapításaikat, gondolataikat tartalmazza ez a kötet. 1956 kiváltó okainak és eseményeinek, valamint a hazai agrárnépesség, a mezőgazdasági termelés állapotának egymással szorosan összefüggő viszonya megértéséhez nélkülözhetetlen az előzmények vázlatos összefoglalása, a legfontosabb összefüggésekre figyelmet felhívó áttekintés. Az abszolutizmus és a dualizmus évtizedei Az áttekintésre váró időszak történelmi léptékkel mérve igen rövid, hiszen mindössze egy évszázadról van szó. Magyarország az Európa centrumához tartozó államokhoz hasonló politikai, társadalmi és gazdasági fejlődés útjára az 1848-as polgári forradalommal lépett. Még akkor is igaz ez az állítás, ha ez a forradalom, illetve az ezt követő szabadságharc elveszítése miatt a polgári parlamentarizmusra és tulajdonviszonyokra épülő tőkés piacgazdaság elől csak a kiegyezés után hárult el a legtöbb akadály. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy már az abszolutizmus éveiben, pontosabban 1853-ban és 1854-ben, a jobbágyfelszabadítás végrehajtását elrendelő pátensek teljesítésével létrejött a polgári földtulajdon megteremtésének jogi kerete, és elkezdődött a tőkés piacgazdaság feltételeinek megfelelő mezőgaz-