Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Varga Zsuzsanna: Paraszti követelések 1956-ban
szervezését, és egyúttal megfogalmazták a kormány felé azokat a tennivalókat, amelyekben sürgős intézkedést vártak. A vidéki városokban és községekben létrejött új hatalmi szervek nagy figyelmet szenteltek a parasztsággal, a földműveléssel, a gazdálkodással kapcsolatos kérdéseknek. Nagyon érdekes, hogy az egymástól távol eső és egymással nem kommunikáló településeken meglepően egységesen nyilvánult meg a parasztság. A különböző kiáltványok, felhívások közös jellemzője, hogy a bennük megfogalmazódó követelések meglehetősen egységesek. 49 Hiába akarta az MDP a végletekig kiélezni a falusi osztályharcot, az csak átmenetileg sikerült. 1956 őszén a paraszti társadalom eltérő helyzetű és érdekű csoportjai egységesen követelték a korábbi évek során elszenvedett sérelmek orvoslását. A paraszti követeléseket célszerű két csoportba elkülöníteni. Az elsőben azok találhatóak meg, amelyekben a falvak népe azonosult a forradalom és szabadságharc alapvető célkitűzéseivel. Kifejezésre jutott mindez abban, hogy elsősorban a szovjet csapatok kivonulását, a gyűlölt Államvédelmi Hatóság felszámolását, a többpártrendszer bevezetését szorgalmazták. Első pillanattól megfigyelhető volt a nemzeti függetlenség követelése és a nemzeti identitás hangsúlyozása is. 50 A követelések második csoportjában azok említendők meg, amelyeket a parasztság sérelmei diktáltak. Az előzmények ismeretében nem véletlen, hogy Somogy megye központjában, Kaposváron az elsők között fogalmazták meg a mezőgazdasággal és a parasztság helyzetének javításával kapcsolatos elképzeléseket. Az október 25-én összeállított 16 pont közül érdemes felidézni a legfontosabbakat. „A dolgozó parasztság helyzetének gyökeres megváltoztatása érdekében követeljük a jobbágy rendszerű beszolgáltatás és adózás megváltoztatását, a dézsma eltörlését. Teremtsük meg a magyar sajátosságoknak megfelelő szövetkezeti formát, a legnagyobb önkéntesség elve alapján. A legteljesebb autonómiájú érdekképviseletet biztosítsuk dolgozó parasztságunk részére." 51 A parasztságot megnyomorító beszolgáltatási rendszer eltörlése nemcsak Somogyban, hanem az egész országban a legáltalánosabb és a legerőteljesebb igény49 Az 1956-os paraszti követelések vizsgálatánál az alábbi forrásgyűjteményekre támaszkodtunk: 1956 a sajtó tükrében. 1956. október 22.-november 5. Szerk. Izsák Lajos, Szabó József. Bp., 1989.; 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. Az 1956-os forradalom Hajdú-Bihar megyei történetének válogatott dokumentumai. Főszerk. Gazdag István. Debrecen, 1993.; 1956 Nógrád megye kronológiája és személyi adattára: A forradalom eseményei és aktív szereplői a megyében. Szerk. Á. Varga László. Salgótarján, 1996.; 1956 plakátjai és röplapjai. Szerk. Izsák Lajos, Szabó József, Szabó Róbert. Bp., 1991.; 1956 vidéki sajtója. Szerk. Izsák Lajos, Szabó József, Szabó Róbert. Bp., 1996.; Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár, 1995.; 56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai, 1956-1958. Szerk. Csomor Erzsébet, Kapillcr Imre. Zalaegerszeg, 1996.; A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23-fiovember 9. Szerk. Kenedi János. Bp., 1989. 50 Sürgették a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e, valamint karácsony, húsvét és pünkösd másodnapjának ünnepnappá, továbbá október 6-a nemzeti gyásznappá, október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását. Megfogalmazódott, hogy a honvédségnél a nemzeti hagyományoknak megfelelő egyenruhát kell rendszeresíteni. 51 A Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága Elnökségének 16 pontos követelése, 1956. október 26. In 1956 plakátjai és röplapjai. 491.
