Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Varga Zsuzsanna: Paraszti követelések 1956-ban
Az új irányító szervek megválasztása általában „hasonló" forgatókönyv szerint ment végbe az ország kistelepülésein. A helyi megmozdiúás tüntetéssel, felvonulással kezdődött, amelynek során a tömeg eltávolította a Rákosi-rendszer jelképeit: a vörös csillagot, a Rákosi- és Sztálin-képeket, a dicsőség- és szégyentáblákat, a szovjet hősi emlékművet. Sok esetben megsemmisítették a begyűjtési és adópapírokat is. így jutott kifejezésre a diktatúrával való szakítás akarata. Ezt követően falu-, népgyűlést hívtak össze, amelyen - gyakorolva a közvetlen demokráciát megválasztották az új hatalmi szervet. A választásokon a közösség által ismert, megbecsült személyiségek kaptak bizalmat. Egyidejűleg többnyire megalakították a nemzetőrséget is. A helyi forradalmi „bizottságok" azonnali megalakítása rámutat arra, hogy az emberekben még elevenen élt a második világháború harcait azonnal követő helyi hatalom kiépítésének tapasztalata. 1944-1945 fordulóján a front elvonulta után, alulról jövő kezdeményezésként országszerte megalakultak a népi, nemzeti bizottságok. 47 1956 őszén a tanácsrendszer szétesésével létrejövő hatalmi vákuumban szintén újraéledt az önszerveződés. Ami a nemzetőrség megszervezését illeti, abban feltehetően az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emléke munkálhatott. A nép azonnali döntéseiben természetesen meghatározó volt az is, hogy tudták: saját, önmagukból szervezett fegyveres testület nélkül az érdekérvényesítés lehetetlen. Nagyon sok helyen a rendőröket is bevonták a gyorsan szerveződő nemzetőrségbe, a forradalom teremtette fegyveres testületbe. Az említett két új intézmény öntevékeny, rendkívül gyors, napok alatt történő életre hívása a korabeli vidéki társadalom politikai érettségének egyértelmű bizonyítéka. 48 A frissen megalakult testületek igyekeztek kezükbe venni a település életének irányítását. Legfontosabb feladatként a rend és a nyugalom megőrzését, a magántulajdon védelmét, valamint a közellátás biztosítását jelölték meg. Ezeknek az új hatalmi szerveknek nagy szerepük volt abban, hogy a Rákosikorszakban felgyülemlett feszültségek miatti leszámolás, bosszúállás csak ritkán fordult elő. Pedig hát egyéni és kollektív sérelem volt bőven. A falusi lakosság túlnyomó többsége azt vallotta, hogy meg kell várni, amíg létrejönnek a független bíróságok, s rájuk kell bízni a korábbi sérelmek rendezését. A parasztság követelései A falvakban október végén „csendes forradalom" zajlott, amelynek lényege nem a fegyveres harc, hanem a sokirányú és sokrétű önszerveződés volt. Nem vártak központi iránymutatásra, hanem kezükbe vették saját közösségük életének meg47 1944 őszétől a szovjet hadsereg magyarországi harcai nyomán szétzilálódott az addigi hatalmi, közigazgatási szervezet. A romeltakarítás, a közélelmezés megszervezése, a termelés beindítása, valamint a Vörös Hadsereg igényeinek teljesítési kötelezettsége önszerveződésre késztette a helyi közösségeket. Különböző elnevezéssel - népi, nemzeti, üzemi bizottságok - új hatalmi szervek alakultak községi és városi szinten. A nemzeti bizottságok nemcsak a helyi politika fórumaivá váltak, hanem végrehajtó, rendeletalkotó és időnként még bíráskodási feladatokat is elláttak. 48 Gyáni Gábor: A forradalom társadalomtörténeti paradoxonjai. Forrás, 2006/10. 27-39.
