Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Gerő Ernő és Nagy Imre vitája, 1947-1949
Gerő kongresszusi beszédét azzal zárta, hogy az új párt programnyilatkozata hosszú időre megszabja annak irányvonalát és programját. A Kominform Jugoszláviát elítélő határozata azonban gyökeres fordulatot hozott: a program elfogadását követően alig néhány héttel megkezdődött a programnyilatkozat mezőgazdaságot illető részében lefektetett elvek felülvizsgálata, és 1948 második felétől pedig alapvetően más, a kollektivizálásra irányuló gazdaságpolitika érvényesült. A kommunista párt politikai irányvonalának megváltoztatására - csakúgy, mint 1947 végén - ez alkalommal is a nemzetközi körülményekben bekövetkezett változások hatására került sor. Nem sokkal a pártegyesülést követően, 1948. június 21-22-én Bukarestben ült össze tanácskozásra a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, amelynek napirendjén a Jugoszláv Kommunista Párt helyzetének megvitatása szerepelt. Az SZK(b)P külügyi apparátusában még a Tájékoztató Iroda ülését megelőzően sorra készültek az elemzések, amelyek az egyes kommunista pártoknak a jugoszláv párt hibáiból levonandó tanulságokat és a pártok hasonló jellegű hiányosságait szedték csokorba. A magyar pártról készített dokumentumban 24 a korábban már megfogalmazott „nacionalista hibák" mellett - a Jugoszláv Kommunista Pártot ért bírálathoz hasonlóan - a vádak között szerepelt a sikerek titlbecsülése, a parasztsághoz való differenciálatlan viszony, a kulákkérdés mellőzése. Rákosi Mátyás a Jugoszláv Kommunista Pártot elítélő Kominform-határozatot annak közzétételét követő napon, a Központi Vezetőség (KV) 1948. június 30-i ülésén ismertette, és hangsúlyozta, hogy Magyarországon is vannak hasonló jelenségek. A tanulságok között az elmélet jelentőségének lebecsülését említette, és a faluhoz való viszony újragondolásának szükségességét emelte ki. Már az MDP programnyilatkozatához fűzött szovjet megjegyzések sejteni engedték, hogy a szövetkezetek fejlesztésében a „technikai jellegű intézkedések" helyett Moszkva nagyobb szerepet szán a „társadalmi jellegűeknek" (a szövetkezés minden formájának fejlesztése, hitelek nyújtása), a Jugoszláv Kommunista Párt helyzetéről megjelent Kominform-határozat viszont - megfelelő előkészítés után - egyenesen a kollektivizálás megkezdésére szólított fel. Ha hihetünk Rákosi visszaemlékezésének, a szövetkezetesítés megkezdését még ő maga is korainak tartotta, és ha már a termelőszövetkezeti kérdés felvetéséhez a szovjet vezetés ragaszkodik, akkor legalább enyhítésként szerette volna elérni az önkéntesség elvének kimondását. 25 Az MDP vezetése számára, bár a végrehajtás nehézségeivel tisztában voltak, nem volt kétséges, hogy a Kominformhatározat nyomán újabb belpolitikai fordulatra van szükség: napirendre kell kerülnie a falu szocialista átalakításának is. Erről azonban közvetlenül a Kominform határozatának megjelenése után még nem esett szó. Rákosi visszaemlékezése szerint azért nem, mert „két ilyen súlyos és szervesen nem nagyon összefüggő kérdést [a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elítélését és a kollektivizálást - B. M.] egyszerre kivinni a tömegek közé egyforma hangsúllyal nem helyes és nem is 24 Az SZK(b)P Külügyi Osztályának jelentése a Magyar Kommunista Párt vezetésének nacionalista hibáiról és a magyar kommunista sajtóban érvényesülő burzsoá befolyásról. Lásd A fordulat évei. 1947-1949. 205-208. 25 Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések. 658.
