Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Szakács Sándor: Az ötvenes évek agrárpolitikája - különös tekintettel a „kulákkérdésre"
Említettük, elvileg 25 holdnál, illetve 350 aranykoronás tiszta jövedelemnél húzták meg a „kulák" besorolás „jogi" kategóriáját. De a valóságban bárki kulák lehetett. 50 „A jelenlegi [1953-as] kuláklista adatai alapján a kulákok száma 71 603, ebből földtulajdonnal rendelkezik 49 716, összesen 735 146 kh. szántóterülettel, de ezek közül a 25 kh, illetve a 350 aranykoronánál magasabb tiszta jövedelemmel mindössze 13 447 család rendelkezik és a tulajdonukban lévő szántóterület 396 706 kh. Földtulajdonnal nem rendelkezik 210 887, ebből értelmiségi 2864. A kuláklistára újonnan felvettek 23 320 személyt és levettek 11 074 személyt, akik a tanácsok szerint jogtalanul voltak kuláklistán." „1949. június óta 1952. december 31-ig 38 915 kuláktól átvettünk [sic!] 948 667 kh. földet. 1952-ben 4200 kulák teljes egészében földjét felajánlotta (mintegy 70 000 kat. holdat)." „Nagymértékben csökkent a kulákok tulajdonában lévő állatállomány is. A Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az 1951 és 1952. évi márciusi adatokat összehasonlítva: szarvasmarhánál 42%-os, sertésnél 35%-os, a lóállománynál 35%-os, a juhállománynál pedig 14%-os volt a csökkenés." „A kulákok korlátozása és kiszorítása politikájával együtt jár, hogy a kulákok egy részét a dolgozó parasztok társas szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésével likvidálják. Nálunk azonban a kulákok likvidálása gyorsabb ütemben folyik, mint a kollektivizálás." „A községekben és városokban egységes kuláklistát kell készíteni, melyre fel kell venni mindazokat, akik 1948-ig kulákok voltak, ha jelenleg már földdel nem is rendelkeznek. Az újonnan elkészített kuláklistát kell alapul venni a különböző korlátozó intézkedések végrehajtásánál és meg kell akadályozni, hogy a jövőben a kuláklistákat a tanácsok változtatgassák." „A kulákok és családtagjaik különböző munkahelyekre való beépülésének megakadályozása érdekében a kulákoknak a munkakönyvében ismertető jelet kell alkalmazni. A kulákok és családtagjaik munkakönyvében ismertető jelzés alkalmazását a MTH dolgozza ki 1953. április 30-ig." 51 50 Példázza ezt Rákosi Mátyás egykorú iránymutatása is: „Gyakran hallom vidéki elvtársainktól, hogy nem tudják, ki a kulák, mert az a meghatározás, amely a 350 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemnél vagy a 25 hold földnél húzza meg az alsó határt lefelé is, felfelé is kivételeket mutat. Amikor azonban nem elméletben, hanem gyakorlatban vetjük fel a kérdést, kidéiül, hogy mindenki pontosan tudja, ki a kulák a falujában. Nemcsak azt tudja, hogy bérese van, hogy kupeckedik, spekulál, uzsorás, kizsákmányoló. Pontosan tudja azt is, hogy ki az, aki a lányát nem engedi középparaszt fiához férjhez menni, vagy fiának nem engedi meg, hogy középparaszt lányát vegye el feleségül. Amikor egy elvtárstól, aki tagadta, hogy falujában volnának kulákok, megkérdeztem, hogy mennyi a szegényparaszt az egyházközség vezetőségében, gondolkodás nélkül azt válaszolta: »Oda szegényparaszt be nem juthat, ott csak kulákok vannak«. A faluban mindenki tudja, hogy a kulákbálra kiket hívnak meg és kiket nem engednek be. Megvan az előreköszönés rangsora és száz más ismertetőjel, amelyeket a mi falusi elvtársunknak szintén tudni[a] kell, elemeznie kell és akkor nem fogja eltéveszteni, hogy ki a kulák és ki nem az." A fenti iránymutatás egvúttal azt is tükrözi, hogy Rákosi a legaljasabb indulatok mozgósítását is célszerűnek tartotta „a kulákság elleni harc" felkeltéséhez. Vö. Kávási Klára: Kulák lista. i. m. és Szakács Sándor: Gazdaságtörténet II. 259. 51 A titkárság határozata a kuláklista elkészítéséről és a kulákság elleni további harc irányelveiről, 1953. március 4. Vö. A Magyar Dolgozók Pártja határozatai 1948-1956. Napvilág Kiadó, 181-185.
