Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Szakács Sándor: Az ötvenes évek agrárpolitikája - különös tekintettel a „kulákkérdésre"

nek, gyárainak és raktárainak általa szükségesnek vett részével.

5 Magyarország 1944. december 28-án hadat üzent Németországnak (ez előírás volt). 1945. januárjában (szovjet rendelkezésre) a régi közigazgatás visszaállítására került sor. A politikai tisztogatások új keretei megteremtése érdekében a Szovjetunió január 25-én rendelkezett a népbíráskodás intézményesítéséről. Február 26-án elrendelte a „fasisztának" minősített politikai és katonai szervezetek feloszlatását, az ellenséges sajtótermékek megsemmisítését. Március 15-én - ugyancsak szovjet sürgetésre - rendeletet hozott a nagybirtokrendszer fölszámolásáról, a „földmíves nép" földhöz juttatásáról. Augusztus 27-én a Szovjetunióból hazaküldött kominternista, Gerő Ernő kormányfelhatalmazás nélkül megkötötte az egyoldalúságai miatt a nyugatiak részéről is ellenkezést kiváltó, ún. magyar-szovjet gazdasági egyezményt. Végeredményben az Ideiglenes Nemzeti Kormány az európai háború befejezéséig a hadműveleti eredményesség hátországi biztosítását, az ország átállítását a szövetségesek oldalára, úgyszintén egy - a szovjet-angolszász „antifasiszta nagykoalíciót" tükröző - koalíciós rendszer feltételei megteremtésében való aktív közreműködést kapta feladatául.

6 A mezőgazdasági politika Itt kell megemlítenünk, hogy 1945 után a kommunista párt összességében nem sok gondot fordított a mezőgazdaságra és a falusi lakosság életére, jóllehet propagandisztikus célzattal az egész parasztság életének és anyagi helyzetének javításáról beszélt. Az 1947-es választási győzelem és a hároméves terv megindítása után aztán elérkezettnek látta az időt az „osztályharc megindítására" A jóvátételi gondok s egyéb külső kötelezettségek szorításában a koalíciós kormány vezetője, a kisgazdapárt nehéz helyzetbe került. A szovjet elvonási kényszer és a belső ellátási nehézségek közepette nem tudott kellő pénzügyi forrást biztosítani szavazótábora, a parasztság számára. Az MKP 1944 októberétől a parasztságnak kamatmentes kölcsönt, termelőeszköz-juttatást ígért. 1945. április 20-i programjavaslata a földhöz juttatottak gépekkel, ipari eszközökkel való ellátását sürgette. Bírálatokra adott okot a mezőgazdaság alacsony (12-17%-os) részesedése a hitelekből (szemben a bányászat és ipar több mint 40%-os részesedésével), valamint az igen kedvezőtlen hitelfeltételek (1946 őszén például a vetőmagkölcsönt 5 Az INK függőségét jól szemlélteti az alábbi példa: az INK miniszterelnökének Vorosilov egy listát adott át, amely a Vörös Hadseregnek szállítandó hús, zsír, liszt, olaj, cukor stb. mennyiségét tartalmazta. Ez kb. háromszorosa volt az INK rendelkezésére álló összes élelmiszernek. Vorosilov követelte, hogy a kormány három napon belül szállítsa le a kívánt élelmiszert. Hozzátette: amennyiben a kormány nem teljesíti a listán átadottakat, a Vörös Hadsereg lefoglal minden fellelhető készletet. Ettől csak abban az esetben áll el, ha a „demokratikus" kormány megalakul. De a Szovjetunió csak olyan kormányban bízik, amelynek belügyminiszter kommunista. Lásd Varga József: Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós? 245-246. 6 Szakács Sándor: Gazdaságtörténet II. Számaik Kiadó. Bp., 1999.