Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Szakács Sándor: Az ötvenes évek agrárpolitikája - különös tekintettel a „kulákkérdésre"

Szakács Sándor Az ötvenes évek agrárpolitikája

1 különös tekintettel a „kulákkérdésre" 1. A hatalom Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944 őszén a Vörös Hadsereg megszállta a Tiszántúlt, Észak-Magyarországot és az Alföld nagy részét. December 3-án, Szegeden - szovjet asszisztenciával - megalakították a „Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot". „Nemzeti" és „üzemi" bizottságokat hoztak létre. A vezető kommunisták a szovjet emigrációból tértek vissza. Belőlük és útitársaik „küldötteiből" állították össze az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amit alkotmányozó nemzetgyűlés azért nem követett, mert az nem állt összhangban a szovjetek távlati terveivel. Formálisan az Ideiglenes Nemzetgyűlés választotta meg az Ideiglenes Nemzeti Kormányt (INK). A valóságban azonban Moszkvában nevezték meg vezetőit, illetve tagjait.

2 A Szövetséges (Szovjet) Ellenőrző Bizottság A megszállással az ország szuverenitásának a Szovjetunió, a Szövetséges (Szovjet) Ellenőrzési Bizottság - az SZfSZjEB - lett letéteményese. Magyarország a háború végén legyőzött és megszállt ország volt, amit teljes mértékben elszigeteltek a külföldtől.

3 A SZfSZjEB szabta meg a közélet normáit: engedélyezte pártok működését, befolyásolta az államéletet, kormányzatot stb.

4 A Szovjetunió utasított, rendelkezett az ország munkaerejével, erőforrásaival, termelőképességével, infrastruktúrájával, állami és lakossági készleteivel, üzemei1 E dolgozatban tárgyszerű áttekintésre törekszünk, főleg a szakirodalmi anyagra támaszkodva. A teljesség érdekében először a II. világháború utáni helyzetet vizsgáljuk, ezután következik a kulákkérdés, majd a következmények elemzése. (Annak idején a Terror Háza megbízásából a témában hosszabb összeállítást készítettünk. Akkori munkatársaim Nagy József és Szántó Tamás voltak. Munkájukat ezúton is köszönöm.) 2 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. 1944-1945. Politikatörténeti Alapítvány. Bp., 1995. 1 Jellemző, hogy jó ideig nem rendelkezett diplomáciai képviselettel sem, például 1947 szeptemberéig csak akkor tarthatott fenn diplomáciai kapcsolatot, ha azt Vorosilov marsall - a SZ[SZ]EB elnöke - engedélyezte. Vö. Varga József: Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós? II. Bp., 1992. 219. 4 Elnöke a németekkel nyíltan szakító, szovjetekhez átállt vezérezredes, a „párton kívüli" Miklós Béla, államtitkára - az állítólag kommunista pártkönywel is rendelkező - Balogh „páter" lett.