Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Sipos József: Agrárkutató az emigrációban

Nagy Imre szerint ez azt jelenti, hogy „a mezőgazdasági bérek alakulásában a parasztság alsóbb rétegének igen nagy százaléka a legközvetlenebbül érdekelve van". Mindez a Kommunisták Magyarországi Pártjának politikájára nézve „nagy jelentőséggel bír", ugyanis a magasabb munkabérekért való küzdelem a földmunkások és a szegény és kisbirtokosok sorsközösségét erősíti, a fennálló ellentéteket pedig csökkenti. Ezért „ennek a körülménynek a munkás és parasztszövetség megteremtése, valamint a proletariátus hegemóniájának kialakítása szempontjából rendkívül nagy jelentősége van." Alaposan megvizsgálja a munkaviszonyokat és a béreket is. A nagybirtokok gépesítésére és a nagyarányú cselédelbocsátások összefüggésére is rámutat. Idéz Oláh György Hárommillió koldus című könyvéből és Weis István Magyar Szemlében megjelent tanulmányából, ez a tanulmány a szakmai és tudományos megalapozottságát bizonyítja. Nagy Imre tanulmányának végén így összegzi véleményét: „A mezőgazdaság kapitalista racionalizálása úgy az uradalmi cselédség, a mezőgazdasági munkásság, mint a szegényparasztság helyzetében mélyreható változásokat idézett elő. Rendkívül fontos, hogy e változások következményeképpen egyrészt a proletariátushoz fűződő szála megerősödtek, másrészt e rétegek között még fennállott ellentétek a minimálisra csökkentek. A hallatlan kizsákmányolás következtében e tömegek mind nagyobb mértékben forradalmasodnak."

18 Összegezve véleményünket azt állítjuk, hogy Nagy Imre 1930 májusától dolgozott a bemutatott kéziratokon. Először az ún. Nagyatádi-féle földreformot elemezte, aztán A mezőgazdasági bérletekről című kéziratát készítette el, amelyet 1930. december közepe után még kiegészített. Harmadiknak a Birtokmegoszlás és a mezőgazdasági termelés készült el. És csak negyediknek A magyar mezőgazdaság racionalizálása című. E kéziratokat 1930 november-decemberében véglegesítette. A Mezőgazdasági termelés és birtokmegoszlás Magyarországon című tanulmányát először az Agrárproblémák című nemzetközi kommunista folyóiratnak szánta, majd a másik kettővel az Új Márciusnak. E kéziratok vizsgálata alapján nem tartjuk elfogadhatónak Rainer M. János azon megállapítását, hogy azokban „Nagy Imre szembeötlően tartózkodott mindenfajta politikai következtetéstől (ahol ilyenek jöttek a tollára, utóbb gondosan kihúzta azokat...)." Ezzel szemben azt állítjuk, hogy Nagy Imre az előzetesen elkészített kéziratokat éppen hogy politikai vitacikkekké alakította át, és bátran kiállt tudományos és politikai meggyőződése mellett. Emiatt nem jelenhettek meg e tanulmányai. A továbbiakban néhány gondolatot kiemelek a Nemzetközi Agrárintézet orosz nyelvű köteteiben megjelent Nagy Inire-taniilmányokból. Először az Agrárválság című, négykötetes könyvben lévő tanulmányáról kell szólnom, amelyet 1932-ben adtak ki. Az első kötet az agrárválság világgazdasági összefüggéseit vizsgálja, a második a nyugat-európai, a harmadik a kelet-európai országokban bekövetkezett agrárválságot, a negyedik az ázsiai országok helyzetét mutatja be. Nagy Imre tanulmánya a harmadik kötetben jelent meg a 82-112. oldalakon. Ennek adatgaz18 Nagv Imre: Mezőgazdasági termelés és birtokmegoszlás Magyarországon. In Nagy Imre és korai 251-265.