Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Agrárpolitikai elképzelések a 20. század első felében

TANULMÁNYOK Pölöskei Ferenc Agrárpolitikai elképzelések a 20. század első felében Néhány évvel ezelőtt a világ több neves tudósától, művészétől megkérdezték: miként minősítené, jellemezné az éppen elmúló huszadik századot, többnyire lesújtó véleményüket fogalmazták meg. A francia ökológus René Dumont válasza: „Ez a tömegmészárlások és háborúk évszázada." Jehudi Menuhin: „Ha össze kellene foglalnom a 20. századot, azt mondanám, hogy ez keltette a legvérmesebb reményeket az emberiség történetében, s ez rombolt le minden illúziót és ideált." Franco Venturi olasz történész: „Számomra a 20. század egyet jelent az állandóan megújuló erőfeszítéssel, hogy megértsem." Voltak azonban olyan válaszadók is, akik a tudomány lenyűgöző fejlődését emelték ki, köztük a közlekedés, a hírközlés és a számítógépek forradalmát.

1 Hazánk történelmében is zsúfoltak a katasztrófák, pusztítások és pusztulások, mert nemcsak részesei lettünk a két világégésnek, hanem vesztesei is. Ráadásul nem egyszerűen a nagyhatalmak megszállott országa, hanem az emberiség életében is páratlan szörnyűségeket elkövető két terrorista uralom áldozatai voltunk. Akadtak azonban az elnyomottsággal és rendszereivel szembeszálló kitörési kísérleteink. Közülük a kontinenseket is fénnyel árasztó 1956-os forradalom emelkedik ki, amely október 23-án megdöntötte a szovjetek által létrehozott és támogatott Rákosi-rendszert. Akkor este egy nemzet jelent meg az Országház téren. S amikor akaratát, elhatározását nem akarták tudomásul venni, sokan a küzdelem újabb radikális formáit is vállalták. Ezzel teljesedett ki 56 tartalma. Hogyan érte a mezőgazdasági népességet és általában az agráriumot a forradalom? Hogyan fogadta a falu a 20. század közepének világtörténelmi jelentőségű eseményét? Azon nyomban tudomásul vette és csatlakozott hozzá. Ez a két látványos tette önmagában is bizonyítja a forradalom melletti kiállását. A falu népe megsemmisítette a beszolgáltatási okmányokat, és élelmiszerkészletének java részét teherautókra rakva a városokba, elsősorban a forradalmas Budapestre szállította a lakosság ellátásának biztosítására. Erre eddig még nem volt példa, inkább a rekvirálások, a mezőgazdasági termékek, termények katonai-fegyveres erőszakos összegyűjtése és elszállítása maradt meg az emlékezetben. Miközben a beszolgáltatási könyvek jó részét elégették, addig a földhöz, a tulajdonhoz kapcsolódó iratokat, a telekkönyveket, a birtokleveleket, az adásvételi szerződéseket, 1 Napút, 2000. május 4.