Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Romány Pál: A „Nagy Imre-tanszék" és utóélete

kormányban miniszter (hogy tárcáját, a begyűjtési minisztériumot felszámolja), és volt, aki Göncz Árpád elnöki titkárságának vezetőjeként ment nyugdíjba. A provinciális gondolkodás távol állt tőlük. 1. Agrárkutatást, agrárcivilizációt mindenekelőtt Nagy Imre számára elfogadhatatlan volt az olyan 1949-ben erőszakkal meghatározott cél, mint „az ötéves tervben 60%-át az országnak kolhozformájú szövetkezetté, 5-6%-át állami birtokká kell változtatni".

3 Szembenállása az ún. agrárkérdésben akár családi örökségnek is tekinthető volna. Snagovi kéziratában, a Viharos emberöltőben olvasható: „Nagyszüleim uradalmi cselédek voltak Csernél nevű nagybirtokosnál. Református család volt... A rokonság a nagyatádi járás községeiben lakott és lakik részben még ma is, többnyire parasztok (...) Anyám, Szabó Rozália... a marcali járásban lévő Csákány községben született 1877-ben. Öregapám Szabó József 12 holdas kisparaszt volt... Anyám Kapósba került cselédlánynak. Apám lovász volt Csernelnél,

4 aki Kapósban lakott. Majd hajdú lett a megyénél."

5 Az életpálya alakulásában az indulás körülményei természetesen fontosak lehetnek, de elégséges magyarázattal nem szolgálhatnak. Fontossá váltak azok a megbízatások, a tapasztalatok és az a szakismeret is, amit itthon és emigrációs éveiben szerzett. Tanulmányai, előadásai rendre az agrárpolitika-agrárszociológia témáira épültek. Moszkvában, a Komintern Nemzetközi Agrárintézetének köteteiben rendszeresen publikált az 1930-as években. Tanulmányai orosz, német és francia nyelven jelentek meg az Agrárproblémák című folyóiratban, valamint moszkvai magyar nyelvű kiadványokban.

6 Itthon is publikált egy kötet, 1946-ban.

7 Nagy Imre legnagyobb „szakirodalmi teljesítménye" mégis az 1945. évi VI. törvénycikk volt „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép főldhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről", amelyet 1945. szeptember 16-án hirdettek ki. (A debreceni kormányrendelet 1945. március 18-án hatályba lépett.) A másik nagy, jelentős (ám szinte feledésbe merült) tette a Magyar Agrártudományi Egyetem megalapításáról intézkedő 8740/1945. M.E. számú, szeptember 26-án kibocsátott rendelet előterjesztése volt. Az M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági, valamint állatorvosi tagozataiból, a kertészeti, majd a soproni erdészeti tanintézetekből, továbbá három gazdasági akadémiából (Óvár, Keszthely, Debrecen főiskoláiból) megszületett egy új egyetemi szervezet. Az okleveles gazdatisztek kibocsátását felváltotta a mérnöki képesítés országos rendszerének kialakítása, feltételeinek megteremtése. A budapesti Hűvösvölgyben, a volt katonai műszaki főiskolán kivirágzik majd az egyetemhez illeszkedő Áchim András Népi Kollégi5 Részlet Rákosi Mátyás zárszavából. Lásd Agrártörténeti Szemle, 1988. 12. 190. 4 Anyakönyvi bejegyzés szerint 1896-ban: „főispáni szolga". 5 Nagy Imre: Viharos emberöltő. Nagy Imre Alapítvány. Bp., 2002. 6 Vö: Nagy Imre: A magyar parasztságról és a mezőgazdaságról 1928-1938. Dokumentumválogatás. Szerk. Sipos József. Nyíregyháza, 1996. 488. 7 Nagy Imre: Agrárproblémák. Tanulmányok - bírálatok 1938-1940. Szikra. Bp., 1946. 197.