Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Sipos Levente: Fehér Lajos tevékenysége 1956-1958-ban
A tüntetésszámba menő ünnepi összejövetelen a kulturális és a tudományos élet sok kiválósága jelent meg. A Központi Vezetőség egyetlen rendes tagja, Czottner Sándor miniszter is ott volt, amiért pártfegyelmit akart indítani ellene Rákosi. Fehér Lajos az 1956. júliusi KV-ülésre előre megírt felszólalással készült. Az események úgy alakultak - Gerő jelölése és megválasztása az első titkári posztra mindjárt az ülés elején -, hogy ezt nem olvasta fel, de akkori radikális álláspontját jól tükrözi. 10 Leszögezte, hogy „vezetési válság van a pártban." Ennek gyökerei személyekben és a tarthatatlan vezetési módszerekben keresendők. Az SZKP XX. kongresszusa után nem felpezsdülés következett, a vezetők nem vonták le a szükséges következtetéseket, hanem ellenállás van kifejlődőben vele szemben, „mint pár évvel ezelőtt a júniusi határozatok végrehajtása során". Mondanivalóját három téma köré csoportosítva - a szektarianizmus, a kollektív vezetés, a törvényesség - élesen bírálta az „új szakasz" céljait elvető politizálást, a Hazafias Népfront zátonyra futtatását, a Petőfi Kört és Nagy Imrét elítélő 1956. június 30-i KV-határozatot. Hangoztatta, hogy a dogmatizmus akadályozza a szocialista építésnek a sajátos magyar viszonyokhoz alkalmazkodó útkeresését. Ilyen lenne például a fokozatosság formáinak keresése a termelőszövetkezeti mozgalomban, a munkaegységrendszer továbbfejlesztése az elért terméshozam alapján. Kijelentette, hogy továbbra is érvényesül a személyi kultusz „a kétszemélyi vezetés - Rákosi és Gerő elvtársak személyében". A törvényességet illetően, elsősorban a Rajk-ügyben, követelte a teljes felelősség tisztázását. Mint mondotta, a Farkasügy Rákosi-ügy is. Határozottan követelte Rákosi és Gerő leváltását. Az 1956. júliusi KV-ülés után az új első titkár, Gerő - Kádár János javaslatára" - levelet írt Fehérnek és felkérte, vállalja el ismét a Sz.abad Nép főszerkesztő-helyettesi tisztét. 0 azzal a feltétellel vállalta volna, ha szabad kezet kap a szerkesztéshez. Gerő ehhez nem járult hozzá, így állami gazdasági igazgató maradt. Nincsenek források arról, hogy október 23-án hogyan értékelte az eseményeket Fehér Lajos. Novemberi megnyilatkozásaiban nemzeti demokratikus mozgalomnak tekintette a 23-i tüntetést és követeléseit, immár beleértve a fegyveres felkelést is. Részt vett a KV október 23-i éjszakai ülésén, ahol világháborús ellenállási múltja miatt beválasztották az MDP Katonai Bizottságába. Ennek a Honvédelmi Minisztériumban tartózkodó bizottságnak a feladatát a párt és a néphadsereg vezetése közötti kapcsolat biztosításában, a fegyveres felkelés leverésének politikai irányításában jelölték meg. Fehér itteni működése joggal kritizálható. Az első napokban ő sem látott tisztán - mint ahogy Nagy Imre sem -, és a nagyon töredékes adatokból úgy látszik, hogy az egyébként tehetetlen Katonai Bizottság tagjai közül leginkább ő próbált határozott intézkedéseket kezdeményezni. Szerencsére ezek nem valósultak meg. A forradalom alatti tevékenységéből az is ismeretes, hogy október 24-én ő értesítette Losonczy Gézát és Donath Ferencet vezető pártszervekbe választásukról, és próbálta megszervezni beszállításukat a pártközpontba - sikertelenül. 10 Szövegét közli: Fehér Lajos: Sorsfordító évtizedek. Cikkek és beszédek (1941-1981). Szerk. Barla Szabó ÖdönSipos Levente. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1987. 87-96. " A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. I. kötet. Szerk. Némethné Vágyi KarolaSipos Levente. Intera Rt., Bp., 1993. 212.
