Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Sipos Levente: Fehér Lajos tevékenysége 1956-1958-ban

Sipos Levente Fehér Lajos tevékenysége 1956-1958-ban Fehér Lajos tevékenységének bemutatásához Nagy Imréhez való viszonyáig kell visszanyúlni. A kommunista paraszti hetilap, a Szabad Föld főszerkesztői tisztét 1947 áprilisától Nagy Imre töltötte be Kállai Gyula helyett, Fehér Lajos pedig má­jusban váltotta fel Gyenes Antalt a felelős szerkesztői tisztségben. Együttműködé­sük, agrárpolitikai felfogásuk összecsiszolódása a szerkesztőbizottsági üléseken kezdődött meg és mélyült el az évek során. Iliás Ferenc már 1946 októberében javasolta az MKP Politikai Bizottságának (PB), hogy Fehér legyen az MKP Nagy Imre vezette Falusi Bizottságának tagja. 1 A PB ugyan nem tárgyalta meg a javaslatot, de Fehér Lajos felelős szerkesztői minő­ségében elég gyakran részt vett a Falusi Bizottság ülésén, ahol Nagy Imre elnökölt. Ez is hozzájárult együttműködésükhöz. Az MDP 1954. májusi kongresszusán Nagy Imre kezdeményezésére válasz­tották a Központi Vezetőség (KV) póttagjává Fehért, aki ez év nyarán megvált a Szabad Földlől, és a Szabad Nép főszerkesztő-helyettesévé nevezték ki. A központi pártlap szerkesztőségében a kormányfő pozícióit erősítette. A Szabad Nép neve­zetes 1954. október 22-25-i párttaggyűlésén, amelyen a lap feladatait határozták meg a KV októberi határozatának alapján, Fehér az őszinteséget állította felszó­lalása középpontjába. Hangsúlyozta: „Nem lehet tovább tűrni, hogy az olvasók tömege olyan véleményt formáljon a lapról, hogy nem beszélünk őszintén, hogy kozmetikázzuk az információkat és nem az igazi problémákat vetjük fel." Név szerint bírálta Gerő Ernőt: „Mindenki tudja, hogy a KV-ülésen milyen éles bírálat hangzott el azokkal szemben, akik miatt az ipar átállításában kereken 15 hónapot késtünk. A vitában elhangzott az, hogy ezért elsősorban Gerő Ernő elvtárs és közvetlen munkatársai a felelősek. Gerő elvtárs szolnoki beszédében viszont egy szemernyi nyoma nincs az önkritikának. Mi erről beszéltünk a szerkesztőbizottsá­gi ülésen, és a szerkesztőbizottság olyan álláspontot foglalt el: nem ért egyet Gerő elvtárs szolnoki beszédével... Azt hiszem, a taggyűlés is helyesli és magáévá teszi a szerkesztőbizottság keddi határozatát, s ezt támogatja is a határozati javaslatban." Végül rá jellemző módon hangsúlyozta: „Nemcsak felvetni, hanem bátran csatázni is kell a véleményünkért: csatázni és verekedni mindazok ellen, akik akadályoz­zák az új politika megvalósítását." A Szabad Nép minden munkatársának „mint 1 Nagy Imre a Falusi Bizottság élén. Közli: Sipos Levente. In Nagy Imre és kora. Tanulmányok és források. I. kötet. Nagy Imre Alapítvány, Bp., 2002. 285.

Next

/
Thumbnails
Contents