Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Varga Zsuzsanna: Paraszti követelések 1956-ban

eszközről mondott le, amely révén korábban nemcsak nagy terménykészletekhez jutott szinte ingyen, hanem a mezőgazdaságból jelentős jövedelmeket tudott elvonni, majd azokat döntően az iparba csoportosította át. A begyűjtési rendszer felszámolásával olyan helyzet jött létre, amelyben az állam csak úgy tudott terménykészletekhez jutni, ha reális felvásárlási árat kínált értük a termelőknek. Az állam a korábbi gazdasági kényszerítő eszközök helyett kereskedelmi módszerekkel, a mezőgazdasági termelők érdekeltségének biztosítására törekedve szervezte kapcsolatait az árutermelő parasztsággal és a termelőszövetkezetekkel. 1956 után tehát a magyar gazdaság egyik alapvető szektorában - ha korlátok között is, de - újra létjogosultságot szerzett a piac és az árutermelő tevékenység. 1957-1958 folyamán bebizonyosodott, hogy ilyen módon a korábbinál magasabb színvonalon biztosítható a lakosság ellátása.

74 A kormány más tekintetben is késznek mutatkozott a parasztság sérelmeinek orvoslására. Az új agrárpolitika főbb elemeit 1956. november 27-én tette közzé a kormány abban a felhívásban, amelyet a parasztsághoz intézett. „A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány teljes mértékig elítéli az elmúlt évek hibás mezőgazdasági politikáját, az erőszakos termelőszövetkezeti szervezést, a zaklatás jellegű tagosítást, mindazokat a módszereket, amelyeknek alkalmazása következtében évekre visszaesett a magyar mezőgazdaság. Mindez nemcsak a parasztságnak okozott erkölcsi és anyagi károkat, hanem az ipari munkásság és a városi lakosság ellátását is bizonytalanságban tartotta. A kormány máris beszüntette a parasztság termelési bizonytalanságát előidéző erőszakos tagosítást, eltörölte a kötelező beszolgáltatás rendszerét. (...) A kormány eltökélt szándéka, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a parasztság törekvéseit a mezőgazdasági termelés fellendítésére és gazdasági támogatást nyújt a szövetkezeteknek és egyéni parasztoknak egyaránt."

75 A kormány nyilatkozata differenciálás nélküli támogatásáról biztosította a szövetkezeti és magángazdálkodást, s ami még ennél is fontosabb: a parasztság szabad elhatározására bízta a gazdálkodási mód megválasztását. Ezt megerősítette, hogy a kormányfelliívással egyidejűleg tették közzé a földművelésügyi miniszternek a termelőszövetkezetből történő kilépést és a tsz. feloszlását szabályozó utasítását.

76 A kormány fel hívásban megfogalmazott ígéretek újabb és újabb rendeletekben öltöttek testet, amelyek könnyítettek az egyéni gazdálkodók kötelezettségein. Megszüntették a kötelező vetési terveket, valamint az értékesítési kényszert, eltörölték a tűz- és a jégbiztosítás kötelező jellegét, felszámolták a mezőgazdaság-fejlesztési járulékot, engedélyezték a föld korlátozott adásvételét.

77 74 MOL M-KS-288. f. 28/1957/13. ő. e. Az Élelmezésügyi Minisztérium előterjesztése az MSZMP Politikai Bizottságához az új felvásárlási rendszer eredményeiről és tapasztalatairól. (1957. november 19.) 75 Magyar Közlöny, 1956. november 27., 579-580. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása a parasztsághoz! 76 Törvények és rendeleiek hivatalos gyűjteménye, 1956. Bp., 1957. 263. 77 Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, 1956. Bp., 1957. 68-69., 263-265.