Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Varga Zsuzsanna: Paraszti követelések 1956-ban

A Somogy Megyei Forradalmi Nemzed Tanács már egy nappal az október 28-i fordulat után felvázolta mind a közvetlenül, mind a távlatosan jelentkező teendőket. „Megyénk elsősorban mezőgazdasági jellegű. Éppen ezért a további programunk egyik legjelentősebb pontja a falusi élet, a magyar mezőgazdaság égető hibáinak haladéktalan kiküszöbölése a parasztság jogainak legszélesebb biztosításával. (...) Egyenlő lehetőséget kapjon mind az egyéni, mind a termelőszövetkezeti gazda. Legyen vége a szégyenteljes falusi osztályharcnak is! A parasztság jogainak védelmére szabadon létesíthessen érdekképviseleti szerveket. A begyűjtés és a termelőszövetkezetből való kilépés kérdéseire nézve a közeljövőben intézkedések történnek. E legégetőbb kérdések megoldásának is teljes rendben kell lefolynia. Mert a rend, a falusi béke felbomlása, a közvagyon meggondolatlan széthordása a gyűlölködést eredményezi. Tudjuk, hogy fájó és sürgető kérdések ezek, mégis a megoldások létrejöttéig egy kis türelemre és önmérsékletre kérünk minden parasztot. Legfontosabb feladatunk most a termelés azonnali megindítása és biztosítása. Ennek érdekében tartózkodjunk mindenféle önkényeskedéstől, mind [a] személyekkel, mind a közvagyonnal szemben. A vitás kérdéseket a Forradalmi Nemzeti Tanács a parasztság kívánságainak, a jogos követeléseinek megfelelően rendeztetni fogja."

64 Következzen egy alföldi példa a nagy agrármúlttal rendelkező Makóról. Szembetűnő, hogy az ország másik szegletében szinte egyidejűleg megfogalmazott kiáltványt ugyanaz a józanság és megfontoltság hatja át, mint a fenti Somogy megyei nyilatkozatot: „Szeretettel fordul és kéri a nemzeti Bizottság Makó város dolgozó parasztságát, hogy addig is, amíg most már rövid idő alatt elérkezik a föld visszaadásának ideje, teljes erejével és Makó város parasztságát jellemző húséggel és szeretettel ápolja azt a földet, amelyből az ország jövő évi kenyere kerül a magyar nép asztalára. E pillanatban ne azt nézze, hogy hol a mezsgye és kinek a névleges tulajdonában van a föld, hanem, hogy az áldott kenyérmag idejében a termő anyaföldbe kerüljön. (...) Makó város Nemzeti bizottsága meg van győződve arról, hogy városunk egész közönségét áthatja az a tudat, hogy egymás érdekének a szem előtt tartásával és nemes áldozatok hozásával mindenkinek hozzá kell járulni a megélhetés igen súlyossá vált gondjai enyhüléséhez. Különös jelentősége van annak, hogy a piacról élő közönség elviselhető árakon jusson hozzá az elsőrendűen fontos élelmicikkekhez. Kéri és elvárja ezért a piacra termelő közönségtől, hogy ezek figyelembe vételével tartózkodjék az áremeléstől. (.. .)"

65 Miközben igen nagyok voltak az 1950-es évek során elszenvedett egyéni és kollektív sérelmek, a parasztság mind október 28-a előtt, mind pedig azt követően csodálatra méltó józanságról és realitásérzékről tett tanúságot a követelései megfogalmazásakor. Az agrárnépesség különböző csoportjai nem egyszerűen elutasították a korábbi évek sztálinista agrárpolitikáját, hanem határozott elképzeléseik voltak a kilábalás, a normalizáció mikéntjéről. Nagyon tudatosan dolgozták ki az újrakezdés, az egyéni gazdálkodáshoz való visszatérés programját. 64 A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács 1956. október 29-i állásfoglalása. In Az 1956-os forradalom. Somogyban. 123-126. 65 Makó város Nemzeti Bizottságának kiáltvánva, 1956. október 30. In 1956 plakátjai és röplapjai. 367.