W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)
W. Nagy Ágota: A sokoldalú bencés tudós és gazdász, Szeder Fábián szerepe a nyelvújításban
zóknak írásbeli kettőzéséről" és „A Szótagoknak Elválasztásáról". A 354-359. lapon összeírta az addig ismeretes magyar grammatikákat. Megemlékezett Tar Mihály német nyelvű és Deáky Zsigmond olasz nyelvű magyar nyelvtanáról. Elmondhatjuk tehát, hogy alaposan tájékozott volt mind kora, mind a megelőző időszak idevágó szakirodalmában. A nyelvről alkotott véleménye, a helyesírással kapcsolatos szabályalkotásai igencsak megalapozottak voltak. Az utókor nyilvánvalóan rámutathat néhány fonákságra, viszszás értelmezésre, helytelen következtetésre a szavak eredetét, a szavak magyarázatát boncolgató cikkeiben, de hogy korának kiemelkedő nyelvésze volt, senki sem vitathatja. Például Danczi Villebald 1978-ban, a Magyar Nyelvőrben így fejezte be méltatását: „Szeder Fábián kéziratai között a nyelvgazdagító munkákon kívül is akadnak tudomásulvételre érdemes értékek és érdekességek." Azaz, szerinte, első helyen állnak a nyelvgazdagító munkák, s egyéb eredményei, nos, hát azok is akadtak... 6 A szógyűjtés és -magyarázás elvezet bennünket a következő munkához. Ekkoriban végezték ugyanis többek közreműködésével azt a gyűjtőmunkát, melynek eredményeképpen megszületett a később leginkább csak „CzuczorFogarasi" néven emlegetett Magyar Nyelv Szótára (21. kép). Ebben a munkában - ha nem is „hivatalosan" - Szeder is részt vett. A szótár alapötletét gróf Teleki József vetette föl „Egy tökéletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja" (Pest, 1821) című iratában. Ezt követte ennek 1834-es utánnyomása, majd egy végső, 1839-es átdolgozás. Ezt a változatot bocsátotta ki utasítás formájában D. Schedel Ferencz titoknok 1840-ben az akadémiai tagok számára. Igen ám, de, mint tudjuk, Szeder 1837-ben lemondott akadémiai tagságáról, hozzá az 1840-es utasítás már nem kerülhetett el. Az viszont bizonyos, hogy Döbrentei Gábor titoknokkal 1831 és 1836 között többszöri levélváltása 7 is volt, s ezen levelek egyikében Döbrentei egy bizonyos készülő nagy szótárról számolt be: ,,A' közösen óhajtott nagy magyar szótárhoz a' társaság minden tudomány, művészség, kézi mesterségbeli műszavaknak az eddig megjelent magyar könyvekből kiszedése által fogott; hogy így a' többféle író többféleképpen próbált kitétele együtt legyen, 's azoknak java választassék ki." Megemlítette, hogy a tagok között 70 nyelvtudományi, 68 filozófiai, 302 történettudományi, 50 matematikai, 39 törvényről szóló és 253 természettudományról szóló könyvet osztottak ki. Döbrentei leveleiből kitűnik, hogy Szeder is kapott könyveket, s igen valószínű, hogy az általa gyűjtött szavak, szómagyarázatok - ha áttételesen is - bekerültek a végül csak 1862-ben megjelenő Magyar Nyelv Szótárába. A hatkötetes szótár utolsó kötete 1874-ben látott napvilágot. Az „Előbeszéd"6 Magyar Nyelvőr 1978/2. 170-179. 7 Pannonhalmi Bencés Főapátsági Főkönyvtár. Bencés Kézirattár 80/11. 5. A Magyar Tudós Társaság levelei Szeder Fábiánhoz. 1831-1836.
