W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)
Szabó T. Attila: Az örökléstan (genetika) nevének és szakszókincsének előtörténete Váradi Lencsés György, Apáczai Csere János és Festetics Imre munkáiban
„genetikai törvényeknek". 1989 óta állítjuk, hogy ez az elsőbbség Festetics Imrét illeti, és ezt az állítást az azóta eltelt 14 év alatt még senki sem cáfolta. Az pedig biztosan cáfolhatatlan, hogy Festetics Imre Mendel születése előtt három évvel egy juhtenyésztésről folyó vita 61. részében a Beltenyésztésről írott cikksorozatban, az idézett folyóirat 1819. áprilisi 22-i számának címoldalán (3. bekezdés) világosan összefoglalta azokat a tapasztalati tényeket, melyek nézete szerint „a Természet Genetikai Törvényeinek" (die genetische Gesetze der Natur) tekinthetők. Tehát Festetics Imre közleményében a magyar genetika történetében vitathatatlanul, de az egyetemes genetika történetében is bizonyára elsőként bukkan fel a „Természet Genetikai Törvényei" kifejezés, közel fél évszázaddal Mendel cikkeinek megjelenése és mintegy 86 esztendővel a genetika tudományának az angolszász irodalom által elismert hivatalos elnevezése előtt 23 . Festetics Imre örökléstani cikkeire tehát a brnói Mendel Múzeum (Mendelianum) ma már nyugalomba vonult egykori igazgatója, V. Orel hívta fel a figyelmünket az 1980-as évek végén. A bizalomra egyrészt a „genetika évszázadáról" írott kötetre 24 visszavezethető régi ismeretség, másrészt a magyar politikai változások okozta általános közép-európai eufória adott okot. Orelt az egyik brnói látogatásom során az érdekelte, hallottam-e a Festetics-féle cikkekről. Azt feleltem, hogy Magyarországon ezek alighanem közismertek, de számomra sajnos ismeretlenek. A megfelelő fénymásolatokat megszerezve kiderült, hogy nemcsak a cikkek, de maga a folyóirat is ismeretlen Magyarországon. Ezt látva készültek el azok a közlemények, fordítások és videoanyagok, melyek fokozatosan (és elsők között éppen a Természet Világa hasábjain) tudatosították a magyar olvasókkal az örökléstan előtörténetének nemzetközi figyelemre is méltó hazai vonatkozásait 25 . Pozsik Lajos találta meg Kőszegen, Kőszegpatyon, Simaságon a még fellelhető tárgyi emlékeket (kastély, síremlék), e sorok írója pedig egy kőszegi (ruhatörténeti!) kiállításon bukkant Festetics Imre arcképére. (1-2. kép) A fentiek alapján az volt az etikus (és taktikai szempontból is célszerűbb), ha a felfedezés nemzetközi bemutatását a Mendelianum igazgatója, V. Orel végzi el, saját eredményeit az általunk feltárt és neki megküldött adatokkal kiegészítve. Ez csak részben történt meg: a közlések megindultak. A cikkekben - akárcsak egykor Mendel - nem, vagy csak részben hivatkoznak a megfelelő magyar forrásokra 26 . Közben a Festetics-féle német nyelvű cikk angol fordítása és az ehhez kapcsolódó értékelés felkerült a BioTár Electronic E-folyóirat Germoplasma sorozata révén a világhálóra (http://genetics.bdtf.hu, újabb változata http://binet-biotar.veinhu alatt olvasható), és bemutatásra került a XX. Nemzetközi 23 Festetics 1819, Mendel 1865-1870, Bateson 1905 n.c. 24 Szabó T. A. 1976. 25 Szabó T. A. és Pozsik L. 1989,1990, Szabó T. A. és mts. 1990. 26 Orel,V. 1997, Orel V. és Wood R. J. 1998.
