W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)
Szabó T. Attila: Az örökléstan (genetika) nevének és szakszókincsének előtörténete Váradi Lencsés György, Apáczai Csere János és Festetics Imre munkáiban
Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár - a leggazdagabban adatolt nyelvtörténeti szótár - apró betűs, kéthasábos szedéssel, közel 100 oldalon át sorolja az öröklésre vonatkozó adatokat, de csak a vagyon öröklődésére való jelentésben. 8 A genealógiára viszont ugyanebben a műben, nemzetségi/vérrokonsági leszármazás, származás vagy nemzedékrend, illetőleg családfa, nemzetség értelemben igen korai magyar adatatok vannak, ugyancsak birtokjogi összefüggésben 9 . Kivétel talán csak egy késői adat, Újfalvi Sándornak Kispál Lászlóné Máthé Klárához 1853-ban írott levele: „Méltóztasson édes Néni az Újfalvi, Máthé és Kispál családok genealógia-ágokról annyit, a' mi eszibe jut leírni s nékem elküldeni" 10 . Az örökösödésnél szegényebb, de a genealógiánál gazdagabb itt a nemzessél, nemzedékkel, nemességgel kapcsolatos szóbokor, de itt sincs a mai értelemben vett genetikával kapcsolatba hozható, érdemleges adat. Különösen a „nemzőmag" korabeli közbeszédben való előfordulásának, illetve az erre vonatkozó írásos adatoknak a hiánya volt feltűnő", hiszen ezek a szavak már a korai magyar szaknyelvből bőven adatolhatok. Váradi Lencsés György „Egész orvoságról való Könyv azaz Ars Medica" című, három csonka kéziratból rekonstruált munkájában például 147 adat van a „nemző" szótőre, a következő megoszlásban 12 : Nemz- és származékai (nemzés, nemzett stb.) 34 adat Nemzőmag 111 adat Nemzőtermészet 1 adat Nemzőtest (további 449 adat a szeméremtest alatt!) 1 adat Összesen 147 adat Ha ugyanebben az elektronikus adatbázisban az örök* megörök* csonkolt szótövekre keresünk, akkor viszont már csak nyolc adatra bukkanunk az öröködni, örökös, megöröködhetik, megöröködik, megöröködött szavakra. Öt esetben az „örökös (betegség)" kifejezés „idült, krónikus betegség" értelemben szerepel. Három esetben viszont határozottan örökléstani jelentősége van, és a kor fogalmai, illetőleg Lencsés György nézetei szerint is egyes tulajdonságok, jellegek öröklődésére, pontosabban véve a mai fogalmaink szerinti „öröklődő betegségekre" vonatkozik. " Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. 2000. X. 173-270. ' Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. 1984. IV. 564-565. 10 vö. i. m. 565. genealógia-ág. " Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. 1997. 12 vö. Szabó és Biró 2000, Szabó 2003.
