Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - CSOMA ZSIGMOND: Kertészeti és szőlészeti-borászati vásárok és kiállítások Magyarországon (XIX-XX. sz.) (lektor: Gyúró Ferenc)

OMGE Kertészeti és Szőlőművelési és Borászati Szakosztálya is kivette a részét. A szakosztályok tagjai a korabeli mezőgazdaság ismert és elismert szaktekintélyei voltak, akik mind elméleti, mind gyakorlati szervezőként jelentős munkát végeztek. A kertészeti szakosztály élén Hajós József elnök és Havas József alelnök állt, munkájukat Girókuty P. Ferenc és Tóth László jegyzők segítették. A szakemberek egy része a Szőlőmívelési és Borászati Szakosztály tagja is volt, ami részben a szakemberhiányt, részben pedig a kertészeti ágak és a szőlészet-borászat közti szoros szakmai kapcsolatot is jelezte. A szakosztály elnöke Havas József volt, akinek munkáját Kenessey Kálmán alelnök, Morócz István és Molnár István neves szőlészeti szakemberek, mint jegyzők segítették. A nagy országos kiállítás előtti években már több kertészeti-gyümölcstermesztési kiállítást rendeztek, 1881ben Tiszafüreden és Nagyenyeden, az OMGE gyümölcsés konyhakertészeti kiállítását, és a budapesti Országos Gyümölcskiállítást, 1882-beri a budapesti Virágkiállítást. Ezekkel a kiállításokkal hívta fel a figyelmet az állam az ajánlott gyümölcsfajtákra, termesztési módszerekre, a gyümölcsaszalás fontosságára, a Lucas- és Rödenberger-féle aszalókra. A gyümölcstermesztés mennyiségi és minőségi színvonala érdekében tanfolyamokat szerveztek vándortanítókkal. 1883-ban pl. Kónya Ferenc Hunyad megyében, Czapáry Dénes Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben, Petrovay György Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Bihar, Szatmár és Békés megyékben, Vékony Gábor Szolnok-Doboka megyében látott el vándortanító feladatokat. Az 1885. évi országos kiállítás Budapesten A kiállításon országos méretekben először szerepeltek és vettek részt a mezőgazdaság különböző ágait átfogó állami, kutatási, szakoktatási, kísérleti intézmények. A mezőgazdasági csarnokban külön kiállítókként szerepeltek a gazdasági kísérleti állomások, így a budapesti, a magyaróvári, a négy gazdasági tanintézet, a magvizsgáló állomások, a magyaróvári gépkísérleti állomás, a gazdasági időjelző állomás 29 vidéki alállomásával, a Phylloxera Kísérleti Állomás. Ezek az állomások évente jelentéseket adtak ki 1000 hl-es óriáshordó a párizsi kiállítás magyar részlegén, 1878-ban