Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - FARKAS GYÖNGYI: A magyar mezőgazdaság hivatalos képe az 1945 és 1985 között megrendezett országos mezőgazdasági kiállításokon (lektor: Pálmány Béla)

A magyar mezőgazdaság hivatalos képe az 1945 és 1985 között megrendezett országos mezőgazdasági kiállításokon Farkas Gyöngyi A

z 1945 és 1985 között megrendezett országos mezőgazdasági kiállítások olyan történeti források is, amelyek nemcsak a mezőgazdaság korabeli színvonaláról, hanem a korszak agrárpolitikájáról és az ezt többé-kevésbé meghatározó politikai-ideológiai háttérről is képet nyújtanak. A vizsgált időszakban mindvégig erősen centralizált gazdaságirányítás a nagyszabású országos rendezvényeket fontos propagandaeszköznek tekintette, amelyeken népszerűsíteni tudta gazdaságpolitikai elképzeléseit, az ötvenes-hatvanas években erősebben, később egyre közvetettebb módon. Az eltérő vonások mellett számos azonos elem kapcsolta össze a korszak kiállításait. A mezőgazdasági minisztérium által 1948-tól évente, 1959-től három, 1970 után pedig öt évente megtartott rendezvények egyik fő feladatát a szervezők abban látták, hogy népszerűsítsék és legitimálják a korabeli agrárpolitikát. így nem meglepő, hogy valamennyi kiállítás rendkívül pozitív és a ténylegesnél kedvezőbb képet festett a mezőgazdaság és az egész agrárágazat korabeli helyzetéről. Az előző kiállítás óta a mezőgazdaságban végbement pozitív változások - ami korszakonként mást és mást jelentett (magasabb terméseredmények, a termelés növekedése, a korszerű technika elterjedése, gazdaságos termelés stb.) - "a helyes agrárpolitika bizonyítékai" voltak. A "visszatekintés", az agrármúlt bemutatása szinte valamennyi kiállítás fontos motívuma volt, különösen akkor, ha a hatalom valamilyen ünnepi évfordulójával (pl. a "felszabadulással") esett egybe. A mezőgazdaság közelmúltjának áttekintése nemcsak a kiállítással kapcsolatos hivatalos megnyilatkozásokban (állami és pártvezetők ünnepi beszéde, hivatalos kiadványok, katalógus, sajtó) szerepelt kiemelt helyen, hanem külön kiállításnak témája is volt, amit rendszerint a kiállítási terület központi helyén, a főpavilonban rendeztek meg. A hazai agrárfejlődés történetének bemutatása a "honnan indultunk" és a "hová érkeztünk" éles szembeállításán alapult. Az 1945 előtti mezőgazdaság és az egész gazdasági-társadalmi rendszer megítélése mindvégig negatív maradt. A lassú fejlődést és az agrártársadalom problémáit egyértelműen a kapitalista termelési viszonyokkal hozták összefüggésbe. A hivatalos elemzések szerint a politikai és társadalmi viszonyok megváltozása, ami 1945-ben jött el, volt a mezőgazdaság lendületes fejlődésének a feltétele. A mezőgazdaság "felszabadulás" utáni történetének szakaszolása és megítélése attól függött, hogy éppen milyen gazdaságpolitikai törekvés ideológiai megalapozását tartották szükségesnek. A fejlődés "igazi" kezdetét általában minden korszak saját agrárpolitikájának kezdetéhez kötötte. A "szocialista nagyüzemek" jelentőségének megítélése a vizsgált időszakban mindvégig változatlan maradt. A "felszabadulás" utáni időszak mezőgazdaságának hivatalos történetében a legélesebb