Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A magyar mezőgazdaság és bemutatói. 1881-1945 (lektor: Szuhay Miklós)

A vetésterület százalékos megoszlása a két világháború között gabonafélék kapások szálastakarmányok ipari növények hüvelyesek egyéb 1928 56,9 28,7 12,3 1,0 0,3 0,8 1938 53,4 30,5 12,7 1,3 0,9 1,2 fejlődött hazánk zöldség- és gyümölcstermesztése. Az állattenyésztésben országosan elterjedt a törzskönyvezés. Figyelemre méltó fejlődés történt a gépesítés terén (a hazánkban is megjelenő traktorok száma 1925-től 1929-ig hatszorosára nőtt). Emelkedett a műtrágya-felhasználás. 1935-től nagyszabású öntözési tervek megvalósítása indult el. A harmincas évek derekától némileg nőtt a kukorica, az ipari növények és a konzervként is kiválóan feldolgozható hüvelyesek vetésterülete. A kiállítások közt a századvég nagy bemutatóihoz hasonló nagyságú seregszemlékkel nem találkozhatunk. A forgalom, kereslet érezhetően csökkent, a kiviteli lehetőségek beszűkültek (a Monarchia egységes piaca megsemmisült, az utódállamok gazdaságpolitikája az önellátást célozta). Az OMGE által rendezett „Országos Tenyészállat-, Termény- és Gépkiállítás és Vásárok" sorozata csak 1927-től indult meg. Ezek azután 1929-től „Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár", 1935től „Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár" néven szerveződtek tovább. Ennek megfelelően, a korszak jelentős kiállításai közé tartozott az 1927. évi „Tenyészállat-, Termény- és Gépkiállítás és Vásár", az 1930. évi „Országos jellegű ipari és kertészeti kiállítás és vásár", továbbá az 1935-ben megrendezett „Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár". A háborús években, 1942-től a kiállítások megrendezésének lehetősége is megszűnt. Századunkban az erdészet már mindvégig a mezőgazdasághoz, s nem az iparhoz csatlakozva jelent meg a kiállításokon. Az állattenyésztés ágai közt rendszeresen szereplő halászati bemutatókon az 1930-as évektől feltűnt a napjainkban oly égetővé vált környezetvédelmi problémának, az élővizek tisztaságának kérdésköre is. A növénynemesítés eredményeinek bemutatkozására e korszakban először 1922-ben nyílott lehetőség. Budapesten rendezték meg az elsősorban a külföldi érdeklődés felkeltését célzó, a „Magyar Növénynemesítők I. Országos Kiállításá"-t. Az állattenyésztésben az előző korszakban megindult intenzív törekvések folytatódását is tükrözte az 1926-ban, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által Debrecenben megrendezett első országos Legelő-, Rétgazdasági és Takarmánytermesztési Kiállítás. Az 1927. évi, fentebb említett kiállítás és vásár a háború utáni ország első nagy, átfogó bemutatkozása volt, gazdasági eredAz 1941. évi kiállítás szakoktatási részlegének bejárata