Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - DANKÓ IMRE - SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Élelmiszeripari kiállítások (lektor: Pálmány Béla)

Mezőgazdasági ámmmtavásáraink-kiállításaink ezen korai szakaszában kialakultak az élelmiszeripar azon csoportjai, amelyek ezeken az alkalmakon egymástól elkülönítve, de az árumintavásárokkiállítások egészébe nagyon is jól beleágyazódva állandóan, folyamatosan megjelentek. Ezek az élelmiszeripari csoportok a következők voltak: 1. Malomipar, 2. Cukoripar, 3. Szeszipar, 4. Söripar, 5. Tartósítóipar, 6. Húsipar, 7. Fűszeripar. Mindezen élelmiszeripari ágakon kívül számolnunk kell bizonyos, az élelmiszerek szállításával, csomagolásával, tárolásával, mérésével kapcsolatos iparágakkal is. Ezek az eszközök-gépek, anyagok és eljárások ugyanúgy beletartoznak valamelyik nagy iparág keretébe, mint a már említett más, az élelmiszeripar járulékos iparágai. Az eddig felvázolt formákban, különböző helyeken majdhogy nem évről évre megrendezték a mezőgazdasági kiállításokat. 1865-ben a Városligetben volt nagysikerű állat- és gépkiállítás. 1881-ben a ferencvárosi Marhavásártéren tartották meg az OMGE rendezésében az első tenyészállatvásárt; a tenyészállat-vásárokat azután 1887-ig évente ugyanitt bonyolították le. 1885-ben a Városligetben országos kiállítás volt, amin a mezőgazdaság, mintegy előrevetítve a millenniumi kiállításon megjelenési formáját, önálló kiállítási csarnokban szerepelt. 1891-ben ismét a Városliget volt a színhely, de 1892-1913 között a kiállításokat a Kerepesi úton, a Keleti pályaudvar szomszédságában, az Ügetőpálya mellett a Nemzeti Lovarda épületében, az úgynevezett Tattersaalban rendezték meg. Ilyen tartalmi és formai előzmények után jutott el a magyar mezőgazdaság és benne élelmiszeriparunk is, minden idők leggondosabban előkészített, legnagyvonalúbb, de ugyanakkor tudományosan is a legmegalapozottabb és példamutatóan kivitelezett magyar kiállításhoz: az 1896. évi ezredévi-, vagy ismertebb nevén millenniumi kiállításhoz. A millenniumi kiállítás nagyságáról, magas szintű előkészületeiről, világkiállítási méreteket mutató kivitelezéséről a Matlekovits Sándor által szerkesztett tízkötetes „kiállítási vezető" tájékoztat bennünket. Az ezredévi kiállításon önálló pavilonban szerepelt a Szeszipar, a Szeszgyártás, a Cukoripar, a Malomipar, a Vegyes élelmiszerek kategóriájába soroltán a húsipar, a halászat-halfeldolgozás, a gyümölcs- és terménykonzervek, a cukrászati- és cukoráruk, a sütőipari készítmények, a paprikatermelés, a kávépótlók, a tésztaneműk, levesanyagok és termények és az ecetgyártás. Magyarországon az ipari forradalom először azokban az iparágakban bontakozott ki, amelyek a nyersanyagbőség révén jelentős előnyökkel és a fejlett ipari országok kereslete folytán széles és fejlődőképes piacokkal rendelkeztek. Ezért fejlődtek ki nálunk gyorsan az élelmiszeripar különböző ágai, nem csak a malomipar. A század végére nemzetközi mértékkel mérve is számottevően kifejlődött a szesz-, a cukor-, a dohányipar, illetve a fűszergyártás. Mindezek az élelmiszer-iparágak figyelmet keltőén szerepeltek a millenniumi kiállításon. A kiállító malmok legjelentősebbike a Pesti Hengermalom-Társaság volt (alapítva: 1839). A malom technológiáját ismertető eszközöket, gépeket, gyártási folyamatokat és különböző liszteket, valamint más őrléstermékeket mutattak be. A szeszipar kiállítói közül Eiszler és Szóld újpesti, Grunwald és Társai budapesti, Linzer Károly és Fia budapesti, a Gschwindt-féle Rt. budapesti, Egyedi Lajos újpesti szeszgyárát kell megemlítenünk. De szólnunk kell az Első Temesvári Szeszégető- és Finomító Rt. temesvári, Mandel Ede nyírbátori, Schwartz Mór mátészalkai szeszgyáráról is. A cukorgyárak közül az ácsi (alapítva: 1871), a petőházi, a nagysurányi (alapítva: 1854), a nagycenki (alapítva: 1855), a selypi, a kaposvári (alapítva: 1893), a mezőhegyesi (alapítva: 1889), szerencsi cukorgyárat kell sok más cukorgyár mellett megemlítenünk. A dohánygyárak is kivették részüket a millenniumi kiállítás sikeréből (a budapesti, az egri, a pécsi, a sátoraljaújhelyi és a debreceni dohánygyárak szereplésével). A húsipar főleg a szalámigyártással képviseltette magát: a Herz Ármin és Fiai cég szalámin kívül „kiváló minőségű, mortedella alakú" töltelékáruval jeleskedett. A Sábely Ábrahám és Fia cég ugyancsak jelentős szalámigyártó volt és a kiállításon ugyanúgy részt vett, mint a szegedi Pick Márk Szalámi Gyára. Sikeresen mutatkozott be a Medgyesi Szalámigyár (és Disznóhizlaló-telep Rt.) is.